Látva a világ folyását és az igényeket, valamint megragadva a lehetőséget, beiratkoztam egy passzívház tervező posztgraduális képzésre. Abban bízom, hogy még részletesebben megismerve a passzívházak rejtelmeit, ki tudok majd dolgozni olyan új építési megoldásokat, amelyek elsősorban magyar termékeken és technológiákon alapulnak. Véleményem szerint sokkal olcsóbbá, és ezzel széles körben elérhetővé kell tenni az épületenergetikai korszerűsítést. Minél nagyobb mértékben kell támogatni a természetes építőanyagok alkalmazását: ilyenek a föld (vályog), a fa, a szalma stb. És a bonyolult gépészeti rendszerekkel szemben az építészeti megoldásokat kell előnyben részesíteni, mint például a napi hőingadozást kiegyenlítő szoláris hőcsapdák és árnyékolások.
A szakmérnöki képzés a darmstadti Passivhaus Institut-tal együttműködésben, annak hivatalos tananyaga alapján (is) folyik a Szent István Egyetemen, Gödöllőn. Végzés egy év múlva!
Afterpost: Betontorzók - ezért kell mást csinálni, mint eddig!
És akkor most tegyük rendbe a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő (passzív) házakkal, felújításokkal kapcsolatos legáltalánosabb hiedelmeket!
1, bonyolult épületgépészetre van szükség, aminek magas a fenntartási költsége?- A vélekedés oka az, hogy a szenzációhajhász újságírók cikkei és kisfilmei úgy mutatják be az alacsony energiaigényű épületeket, mint egy drága, bonyolult automatizált gép. Ezzel szemben a jól megtervezett zéróközeli energiaigényű ház elsősorban építészeti megoldásokkal (tájolás, hőszigetelés, légzárás, árnyékolás) csökkenti le az energiaigényét. A bonyolult kazán helyett egy egyszerű hővisszanyerő szellőztető berendezés felelős az állandó légcseréért és a tartalék fűtésért, benne egy hajszárító teljesítményéhez hasonló elektromos fűtőszállal (a tartósan borult, leghidegebb téli napokra). Tehát a passzívház fűtési rendszere egyszerűbb a hagyományos fűtésnél, a kevés mozgó alkatrész pedig nem igényel több karbantartást, miközben nincs sem kémény, sem kazán, sem gázvezeték az épületben.
2, nem lehet kinyitni az ablakot?- A passzívház energiatakarékosságának egyik alappillére (30-50% arányban) a meleg levegő kontrollálatlan kiáramlásának megakadályozása. Helyette a friss és megszűrt, pollenmentes tisztaságú levegőt a 70-90%-os hatásfokú hővisszanyeréssel működő szellőztető berendezés biztosítja folyamatosan. Viszont amikor a természetes külső légállapotok megfelelőek lennének a lakásban ia, az ablakok akár éjjel-nappal is kitárhatóak. A fűtési-hűtési szezonban azonban célszerű zárva tartani őket a kis energiamennyiségekkel beállított finom egyensúly megőrzése érdekében. Tehát az ablakokat ki lehet nyitni, bár erre nincsen szükség, mert az időszakos kézi szellőztetésnél állandóbb frisslevegő-ellátást biztosít a hővisszanyerő szellőztető berendezés.
Íme egy frappáns megoldás arra, hogy a passzívház előnyei ötvözhetők a hagyományos ház hangulatával, még nagyobb szabadságával. A tervezéskor két részre bonthatjuk az épületet, és a minimálisan szükséges méretű passzív lakótér mellé építhetünk egy nem passzív zónát is. Amiben tavasztól őszig teljesen nyitottan, télen pedig akár kandallóval fűtve szolgálhatjuk ki az időszakos kikapcsolódás vagy vendéglátás mindennapitól eltérő igényeit is.
3, drága? - A létesítési költségstruktúrában a hangsúlyok máshol vannak, egyes beépített anyagok és szerkezetek minősége jóval meghaladja a hagyományos épületben megszokott színvonalat, legalábbis ami az épület határoló szerkezeteit (falak, födém, nyílászárók) illeti. Illetve a hővisszanyerő szellőztető berendezés új elem. Ezek költsége magasabb, miközben nincs szükség kazánra, gázbekötésre, kéményre, és ami a legfontosabb, töredéke a működtetési energiaigénye! Ez összességében 0-30% induló beruházási többletköltséget jelenthet egy hasonló mérteű, hagyományos épületekkel összehasonlítva. De itt jegyezném meg, hogy aki valóban megértette a fenntarthatóság logikáját, az akár a költségtöbbletek arányában csökkentheti a számára szükségesnek ítélt alapterületet. Így akár meg lehet takarítani az egyébként hosszú távú és egyre növekvő megtakarításokat eredményező és környezetbarát technológia kezdeti többletköltségeit is!
Ha többet akarsz tudni az energiatudatos építésről, felújításról, kattints a következő weboldalra:
Egy mitaépítkezés, amelyet volt szerencsém végigkövetni. Nagyon sokat tanultam a látottakból! És ez alatt kivételesen nem a hibákat, hanem az igényes megoldásokat értem, az eltakart részeken is!
A tegnapi konferencián Bencsik János államtitkár azt mondta, hogy a formálódó Új Széchenyi Terv új lakások esetében csak a 25kWh/m2-nél alacsonyabb energiaigényűek építését fogja támogatni. Magyarra lefordítva ez a követelmény a passzívháznál csak egy kicsit megengedőbb: mondjuk egy passzívháznak indult, de a feltételeknek csak majdnem megfelelt épület ilyen.
Az NFGM szerint a kormány hosszú távú célja évente 22.000 új lakás építése, valamint 30.000 panelos és 50.000 hagyományos lakás felújítása. Tudtommal eddig összesen 5db minősített passzívház épült meg Magyarországon, ehhez közeli alacsony energiaigényű talán párszáz. Az ilyen házak a felhasznált, sokkal magasabb minőségű építőanyagok miatt 20-30%-kal drágábban épülnek, mint a hagyományos építésűek. Nagyon komoly, a nyugat-európaihoz mérhető támogatásokra lesz szükség ahhoz, hogy ezek a tervek valósággá váljanak. Tessék ezzel minket meglepni!
A hétvégén háromnapos vására volt az eladásra kínált budapesti és budapest-környéki lakásoknak a SYMA csarnokban. Egy barátomnak segítve, ez esetben kiállítói oldalról vettem részt benne. A kínálatot áttekintve azt látom, hogy a profi fejlesztők és értékesítők egyelőre a „régi” portfóliójukkal bajlódnak. A minősített passzívház-építők kínálata pedig konkrétan az egész országban egyetlen projektre, a dunakeszi négylakásos társasházra korlátozódik:
Nagyon nagy kék óceán ma még a passzívházak piaca Magyarországon. Nálunk eddig - a próbálkozások mellett - csak öt hitelesen minősített passzívház van, míg a világban az elmúlt húsz évben több, mint húszezer épült.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali