Az elmúlt évben az USÁ-ban is dolgoztam, az év nagyjából egyharmadát Washingtonban töltöttem. Egy építési projekt műszaki felügyeletével megbízott mérnökcsapat építész szakági tagja voltam, egy kicsit beleláttam az amerikai építőipar mindennapjaiba. A hazai viszonyokkal összehasonlítva a hasonlóságok mellett sok különbözőség is van, egy másik országban építeni nem kis kihívást jelent, ahol mások a jogszabályok, a szabványok, az iparági szokások és a piaci környezet is.
A vírushelyzet miatt a helyi emberekkel alig találkoztam. A bérelt lakásomon és munkahelyen kívül az élményeim szinte a vásárlásokra és a szabadban eltöltött időre korlátozódtak. Ha nem lett volna egy elektromos egykerekű járgányom (electric unicycle), akkor nem sokat láttam volna a városból, így viszont kimaxolhattam a városon belüli mozgási lehetőségeimet. Az országban viszont nem indultam el utazni, aminek az anyagiak mellett a vírushelyzet is oka volt.
Kívülállóként követtem az amerikai elnökválasztás körüli eseményeket is. Nagyon érdekes volt látni, ahogy Trumppal a republikánus szavazók egy jelentős része megvalósította azt, amit azért nem vártunk volna. Egyben felemelő volt látni, ahogyan azért a végére elveszítette támogatóinak egyre nagyobb részét a volt elnök, és a társadalom minden szintje ellenállt a puccskísérletének, továbbá végre beindult vele szemben az igazságszolgáltatás is.
Miközben Amerika részben más, mint Európa, és azon belül Magyarország is, aközben ugyanazok a társadalmi problémák vannak itt is jelen, mint mifelénk. Ugyanúgy megvannak a patriarchális jellegzetességei a köz- és magánéletnek itt is, és a társadalmi haladás itt is komoly ellenállásokba ütközik. A kisebbségben élők helyzetükön csak nagyon lassan tudnak változtatni. Egy feketének itt is nagyon együtt kell álljanak a csillagok ahhoz, hogy a társadalmi felemelkedésben érdemi és fenntartható eredményeket tudjon felmutatni, amit egyébként a jogrendszer nem akadályoz a számára.
Németh Szilárd Fidesz alelnök mondásaival az elszólásai miatt érdemes foglalkozni egy keveset. Utoljára, egyebek mellett ezt mondta:„a Ceaușescu-nyomás NAGYOBB TARTÁST adott a magyaroknak, mint Kádár langyossága, mert a romániai magyarok ÖSSZETARTÓBBAK lettek”. Mire gondolhatott a költő valójában?
Talán azt gondolja az alelnök úr (és a kormánypárt), hogy az emberek és a társadalom fejlődésének jobbat tesz a több diktatúra és az idegen elnyomás, mint a kevesebb - vagy netán a szabadság? A megfejtéshez vizsgáljuk meg, mire és hogyan használja a Kormány a külhoni magyarokat!
A környező országokban élő magyaroknak 2013-ban az állampolgárság mellé szavazati jogot is adott a fideszes parlamenti többség, amellyel a 2014-es választások során már élhettek is. Akkor a 95%-uk a kormánypártokra szavazott, amivel hozzácsaptak a hazai szavazóikhoz egy többszázezres új bázist. Egy olyan bázist, amelyik jellemzően úgy szavazhat rájuk, hogy Magyarországon nem fizetnek adót, nincs itt vagyonuk, nem itt gazdálkodnak, tehát nem viselik a szavazatuk a következményeit. Éppen csak hazafias érzületből felelősség nélkül szavaznak.
Visszatérve az idézett mondatához, ha jól sejtem, a romániai magyarok NAGYOBB TARTÁSA és ÖSSZETARTÁSA alatt talán pont ezt a felelőtlen, országhatáron való átszavazási hajlandóságot dicséri az alelnök úr. Amivel a hazafiaskodó határon túli magyarok illetéktelenül beleszólnak az anyaországiak életébe. Nem beszélve a szavazataik 95%-os egyoldalúságával, mely önmagában gyanússá teszi az eljárást és annak körülményeit.
Pedig mind a többszázezer határon túli szavazati jogának megadása a Kormány részéről, mind a külhoni magyarok ezzel a joggal való visszaélése választási csalásként is értelmezhető, éppen a felelősségtől való mentesség és az illetéktelenség erkölcsi kérdései miatt. Egyrészt ne szavazzanak, és másrészt ne is szavazhassanak Magyarország parlamenti képviselőire olyanok, akik életvitelszerűen nem éltek, nem élnek, és belátható időn belül nem is fognak Magyarország határain belül élni!
2011. decenber 23-án, kihasználva az akkori 2/3-os többségét, a Fidesz egyoldalúan és egyértelműen magának kedvezően megváltoztatta a választási törvényt, ami 2012. január 1-től, vagyis a karácsonyi (parlamenti) munkaszünet végétől érvénybe is lépett. Hogyan néz ki az a választási rendszer, ami alapján lezajlott a 2014-es választás, és ami alapján működik hazánkban a képviseleti demokrácia?
1) Nőtt az egyéni mandátumok ARÁNYA a listás mandátumokhoz képest. Az egyéni mandátumokat jellemzően a nagyobb pártok nyerik, korábban 45% volt ennek az aránya, amely 53%-ra nőtt. A listás mandátumokat tudják a kisebb pártok megszerezni, melynek aránya 55%-ról 47%-ra csökkent. Csak ezzel 17%-nyi, azaz TIZENHÉT SZÁZALÉKNYI mandátum átmehet a kis ellenzéki pártoktól a nyerő nagyhoz, ami jelenleg a Fidesz!
2) 2012 előtt a VESZTES egyéni jelöltekre leadott szavazatok, az un. töredékszavazatok az adott párt listáját erősítették, 2012 után a GYŐZTES jelöltre leadott szavazatok IS beszámítanak a listás helyek elosztásába - tehát a győztesre leadott szavazatok duplán számítanak! (Ennek folytán a 17%-os mandátum-többség lehetősége tovább nőhet, amivel 2014-ben konkrétan +7 listás parlamenti mandátumot szerzett a Fidesz.)
3) A korábbi kétfordulós választást egyfordulóssá tették. Korábban az első forduló után a kisebb pártok a tényleges erőviszonyok alapján dönthettek az ÖSSZEFOGÁSRÓL a második forduló sikere érdekében. Ez a lehetőségük a Fidesznek köszönhetően 2014 óta nem adott.
4) ÚJRARAJZOLTÁK a választási körzethatárokat, melyek immár úgy vannak meghúzva, hogy azok legyenek a kisebb körzetek, ahol a Fidesz támogatottsága nagyobb. Így a FIDESZES SZAVAZATOK TÖBBET ÉRNEK, ugyanis kevesebb kell belőlük egy parlamenti képviselő Parlamentbe juttatásához.
5) A HATÁRON TÚLIAKNAK megadták a szavazati jogot, amivel hozzácsaptak a sajátjukhoz egy (több-)százezres fidesz-tábort, hiszen a határon túliak 95%-a érzelmi okokból a nekik magyar állampolgárságot adó Fideszre, pontosabban Orbán Viktor személyére szavaznak. Ez csak akkor lenne igazságos, ha a szavazati jog mellé a KÖVETKEZMÉNYEKET is vállalniuk kellene, ami ugye a külföldön élő, nem magyar állampolgárok esetében nem így van. Ráadásul a környező országokban élők LEVÉLBEN szavazhatnak, míg a távolabbi országokban tanulók és dolgozók a szavazataik leadásához SZEMÉLYESEN kell elmenjenek a követségre.
A megbuherált új választási törvénynek az lett az eredménye, hogy a Fidesz 2014-ben bár csak a valódi szavazatok 45%-át szerezte meg, ez az eredmény a parlamenti férőhelyek 67%-ának, azaz MÁSFÉLSZERESÉNEK elfoglalására volt elegendő. Miközben a Fidesz 98 óta a legkevesebb szavazatot kapta 2014-ben, tehát kevesebb szavazattal szerzett 2/3-os többséget, mint amennyivel 2002-ben és 2006-ban elvesztette a választásokat.
2011-ben azonban nem csak a választási törvényt hekkelték meg, hanem ekkor üresítették ki az Országgyűlés házszabályát, azaz a működését is:
6) Félévenként 6 törvény esetében fölhatalmazást adott magának a kormánytöbbség, hogy un. kivételes sürgős eljárás keretében bármilyen törvényt 2 nap alatt szinte mindenféle parlamenti VITA NÉLKÜL átnyomjon.
7) Minden törvényjavaslat zárószavazása előtt lehetőséget biztosítottak maguknak arra, hogy a viták után, közvetlenül a zárószavazás előtt teljesen ÁTÍRHASSÁK a már megtárgyalt törvényjavaslatot.
Ez a „törvénygyár” a rendeleti kormányzástól annyiban különbözik, hogy más a látszatja, demokratikusnak tűnő keretek között. Ez sem volt elég:
8.) 2014-től még tovább csökkentették a Parlament jogköreit. A törvényjavaslatok vitáit a parlamenti BIZOTTSÁGOKBAN tárgyalják részletesen, az Országgyűlésnek, mint „szavazógépnek” csak szavaznia kell róla.
9) 2016 márciusában Lázár János javaslatára bevezették, hogy a Kormány saját jogkörben, a Parlament megkérdezése nélkül, kormányhatározattal ELRENDELVE úgy költ a költségvetésből, ahogy akar. Ezzel sikerült megkerülniük a teljes országgyűlést, vagyis mégiscsak a rendeleti kormányzás van, kizárólagosan a Fidesz és Orbán Viktor akarata szerint, a kormányközeli oligarchák és egyéb szervezetek örömére.
Ez a Fidesz rendszerének, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a lényege. 7 éve lépésről lépésre pont annyit építenek le a demokrácia intézményrendszereiből, hogy az éppen biztosítsa azt, amit szeretnének: négyévente gond nélkül választásokat nyerni, közte pedig azt tolni át a parlamenten, amit csak akarnak. Ahogy változnak a körülmények, mindig egy kicsit „lejjebb csavarva” a jogállamot, ami már egyre kevésbé tűnik föl.
Ezt a meghekkelt választási törvényt és egyoldalú, kiüresített parlementi működést hitelesítik tudatosan az ellenzéki parlamenti képviselők (a kormánypártiakkal együtt) minden alkalommal, amikor jelöltetik magukat vagy bemennek dolgozni oda. Emiatt az ellenzéki asszisztencia miatt mondhatják bármilyen kritikára, hogy „Magyarország demokratikus jogállam”. Holott tudhatjuk, hogy 7 éve attól eltávolodóban van. Minimális követelésként, elengedhetetlenül szükséges a fent részletezett hekkelések kiküszöbölésével egy új, arányosabb és igazságosabb választási törvénnyel nekifutni a 2018-as választásoknak.
Az utcai tűntetések egyre fokozódó nyomása, és a konzervatív szavazótábor fokozatos belső „ébredése” meghátrálásra kényszerítheti a kormányt. Ez siker lendületet adhatna új politikai formációk megjelenésének és felemelkedésének is, a magukat lejáratott, kollaboráns ellenzéki pártok mellett. Így ugyanis nem mehetünk tovább. Különben, talán nem is nagyon sokára, Magyarország is oda juthat, mint Törökország Erdogannal - a nyakában.
A 2002-es országgyűlési választások estéje óta megmaradt az emlékezetemben a miniszterelnök beszédéből egy mondat, ami valahogy így hangzott: ma még nem tudjuk, hogy mi ennek a kudarcnak az értelme, de idővel meg fogjuk tudni. Idén az országgyűlésben és az önkormányzatoknál is „teljhatalmat” kapott a FIDESZ-KDNP a választások során. Élni is fognak ezzel, éppen alkotmányozni készülnek, melynek során „érdekes ötletek„ hangzanak el a társadalmi szervezetek részéről. Az „eszem megáll”, ilyenek például:
monogám házasság különneműek között + a több gyermeket nevelő családok jelentős mértékű mentesítése a rájuk nehezedő anyagi terhektől + a lakhatás, mint alkotmányos jog + általános és életkortól független választójog, a törvényes képviselők útján gyakorolva + a vasárnap, mit munkaszüneti nap + a Szent Koronára való utalás az alkotmány preambulumában + a kereszténység hatása a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában + korlátlan politikai és alkotmányos vétójog a köztársasági elnöknek + oktatáshoz való jog általánosan + az élet és az élet méltóságának védelme + közösségek kialakításának és védelmének lehetősége + utalás a Tízparancsolatra + egyházi intézmények közintézménnyé minősítése + felelősségvállalás a határon túli magyarokért
szakszervezeti szabadság, társadalombiztosításhoz való jog + ellenálláshoz való jog + adatvédelem + közérdekű adatok nyilvánossága + az idősek pozitív diszkriminációja + a fenntartható társadalom célkitűzései + a természeti erőforrások közösségi birtoklása és hasznosítása + a jövő nemzedékének jóléte + a közjó az egyéni és csoportérdekek előtt
Afterpost: és akkor erről még nem is beszéltünk…! (Megnéztétek-e az előző bejegyzésemben szereplő filmet, a Végjátékot?)
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali