Tag Archive for 'szakértő'

Befektetések és magánnyugdíjpénztárak

Egy rövid szárazabb rész után jön majd az érdekes arról, hogy milyen motivációk szerint működnek a ma oly hőn szeretett biztosítók és magánnyugdíjpénztárak. A befektetési portfólióik a kezelőjük által - jogszabályok és stratégiai megfontolások alapján - kialakított, különböző típusú, kockázatú és hozamú értékpapírokból és egyéb befeltetési eszközökből állnak. A különböző portfóliók esetében a befizetéseket kölönböző kötvényekbe, részvényekbe és alapokba fektetik be. Általában három portfóliót kínálnak: egyet az időseknek, egyet a középkorúaknak és egyet a fiataloknak attól függően, hogy mennyi ideig maradnak a befizetések náluk. A lejárati idő vagy nyugdíjkorhatár előtt kivenni a pénzt innen, ugye csak veszteséggel, vagy egyáltalán nem lehet.

A tanácsadók, más néven brókerek a hajtók, ők szervezik be a tagokat a rendszerbe. Jutalékukat a befizetések után kapják, tehát rövid távú érdekük kizárólag a minél nagyobb összegű befizetés elérése. A befizetett pénzek a kezelőkhöz kerülnek, akik kiválasztják, konkrétan hova fektessenek be a kínálatból. Jutalékot a befektetéseiken elért eredmény alapján kapnak, de pontosan hogyan is? Úgy, hogy a mérce az iparági befektetések hozamának átlaga. Akkor is, amikor mínuszos, ha azt meghaladták - már jól dolgoztak.

Namost gondoljunk csak vissza, mi történt az elmúlt két évben? A befektetéseink sokat vesztettek értékükből, a hozamok átlagai soha nem látott mélységekbe zuhantak. Mondjuk az adott iparági hozamátlag esett 10%-kal, de a mi kezelőnk ennél jobban dolgozott, csak 9%-kal esett az általa választott portfólió. Tehát 1%-os eredményt ért el, még ha ez az én értelmezésem szerint relatív eredmény is. És ez alapján, az én 9%-os veszteségem mellett a kezelő jogosulttá vált a jutalékára! Klassz, nem? Na ilyen feltételek mellett adjuk át önkéntesen a megtakarított pénzünket a szakértőknek, fialtatásra!

Ráadás: 1998 januárjában a magánnyugdíj-pénztári rendszert a legtöbbünk számára kötelezően vezették be, illetve az adójogszabályok kiemelten támogatják az életbiztosítással összekapcsolt, hosszú távú megtakarításokon alapuló befektetéseket…

Afterpost: Véleményvezérnél olvasom a MNYP-ak elhagyása ellen szóló érveket. 1, a jelenlegi állami nyugdíjrendszer már középtávon is válságba fog kerülni, hosszútávon pedig fenntarthatatlan lesz. 2, hogy ki mennyi nyugdíjat kap és milyen feltételek mellett, a mindenkori hivatalban lévő kormány dönti el. Szerintem meg teljesen máshogy kell a kérdéshez hozzáálni. Valahogy így. Öregkorodban a nyugdíjadra tényleg nem számíthatsz, a gyerekeidre inkább!

Afterpost 2: Selmeczi Gabriella a MNYP-ak vagyonvesztéséről

Afterpost 3: A boldog sajtkészítők is jól beszélnek, meg FentésLent is

egészségügy?

Nem ennek a cikknek a hatására gondolom azt, hogy az egészségügy és a gyógyszeripar lényegében nagyon hasonlít bármelyik másik gazdasági ágazathoz, beleértve az olajipart vagy a hadiipart is. Célok és eszközök alapvetően azonosak. A hidelmeink és a félelmeink miatt azonban még védtelenebbek vagyunk ővelük szemben. A H1N1 vírus sztorija (is) egy kacsa (értsd: hazugság), ami mögött egyrészt bizonyítható közvetlen anyagi, másrészt egyéb közvetett érdekek húzódnak meg. Nem tudom, meddig és hova fog eljutni az EU Parlament Egészségügyi Bizottságának vizsgálata, de szerintem jó helyen kapizsgálnak!

Afterpost: kisgyerek koromban, Badacsonylábdihegyen csodálkozva néztem, ahogy a szőlő permetezéséhez használt mérgeket keverték, majd befújták vele azt, amit mi később megettünk. Csak előtte mossuk meg.

Egy képzeletbeli szakértői kormányról

Milyen mélyen áll a kormányoldal megoldáskeresésének színvonala, ha Vértes Andrást, a GKI vezetőjét a három miniszterelnökségre esélyes jelölt között emlegetik az mszp-s körök! De nem is az ő személye a legnagyobb baj, hanem az a széles körben terjedő vélemény, hogy egy „szakértő”, egy „szakértői kormány” (még rózsaszínűbb nevén „nemzeti egységkormány”) kell az országnak. Akik majd a politikusok kudarca után végre kivezetnek minket a válságból, és emelkedő pályára állítják a gazdaságot a 2010-es választásokig.

Egy „szakértő” szerintem semmiképpen sem alkalmas olyan (elsőszámú) vezetői pozíció vagy funkció betöltésére, ahol komoly eredmény elérésére van szükség. Sem recesszióban, sem konjunktúrában. Az ilyenek identitása ugyanis olyan, hogy nem eredménykötelemben, hanem eljárási kötelemben gondolkodnak. Ez pedig a döntés-előkészítésére, annak támogatására alkalmas attitűd, de nem a döntés felelős meghozatalára. Szükség van rájuk is, de tapasztalatom szerint csak korlátozott mértékben szabad figyelembe venni a tanácsadókat. Ők ugyanis világéletükben más szerszámával verték a csalánt. Erre tenyésztették ki őket azok az érdekcsoportok, akik a háttérből, a saját céljaiknak megfelelően manipulálják a folyamatokat.

Afterpost: a hitelválságért is jórészt a szakértők felelősek, írtam erről nemrég

Afterpost 2: az esélyes személyekről Gyurcsány véleménye az őszödi beszédből: Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány. (…) Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben Kornaitól Bokrosig, Békésitől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk. Hű, a hétszázát neki. És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak.

Afterpost 3: az SDSZ álláspontja Vértesről: Vértes viccet csinált magából, amikor a válság elején közölte, hogy a válság nem gyűrűzik be Magyarországra, és remek a miniszterelnök politikája.

Függetlenség?

Az általánosítások, mint a függetlenség, becsületesség és kockázatkezelés nem tekinthetőek másnak a Moody’s anyagaiban, mint reklámfogásnak, amelyeket senki sem vesz komolyan, s ezért nem alkalmasak arra, hogy bírósági eljárás során figyelembe vegyék őket - nagyjából így hangzott a hitelminősítő cég egyik ügyvédjének érvelése egy new-york-i bíróság előtt a Bloomberg tudósítása szerint - Írja az index.

Megkérdeztem egy független befektetési tanácsadótól, hogy hogyan tudja értelmezi ezt a kategóriát olyankor, amikor pénzt fogad el attól, akinek a termékét értékesíti. A válasz az volt, hogy a függetlenség ilyen esetben azt jelenti, hogy más cégek termékeit is közvetíti, akik konkurenciái egymásnak.

Ilyen szempontból sokkal korrektebbnek tartom a szakértőknél a vállalkozókat, akikről legalább annyit lehet tudni, hogy kinek az érdekében járnak el úgy, ahogyan. A szakértő valódi motivációja a függetlenségének, becsületességének álcája mögött bújik. Persze azok, akik a szakértők munkáját igénybe veszik (fizetik), ezzel tisztában vannak, ők csak a jóhiszemű harmadik fél megtévesztésére alkalmazzák ezeket. Kéz kezet mos, és a kasszától való távozás után - programozottan - jön a baj.

Afterpost: a témához kapcsolódó, tudományos alaposságú de közérthető cikk található a Kommentár 2008/6 számában

Afterpost 2: Hitelminősítők vs. EU