Tag Archive for 'gázár'

Olcsóbb lesz a gáz?

Látszólag nekimegy a német E.On Ruhrgas az orosz Gazpromnak a választottbírósági eljárással. Aki az ősmaradványinak hívott energiahordozók terén látja a jövőt, az… mondja el nekem is! Mindenesetre azt hiszem, az energiaellátás feltételeinek változása nagymértékben befolyásolhatja a 2008 óta tartó, és az elmúlt hetekben érdekes fordukatot vevő világválság lefutását. Egy komolyabb energiahiány nagyon felgyorsíthatja a leépülést, illetve új lelőhelyek nem várt felfedezése átrendezheti az egyébként is igencsak billegő egyensúlyt a világban. Mindenesetre az energiaszállításoktól függetlenedni az egyik legfontosabb feladata lehet a következő időknek, mind egyénileg, mind országos szinteken.

A címbéli kérdés a devizahiteleseknél is többeket érintő kérdés, de az esélylatolgatás helyett jobb lenne erre azt válaszolni: engem már nem érint!

Ajánlott irodalmak: Böjte Csaba javaslata - Készüljünk fel a hidegre!

Böjte Csaba OFM: Gondolatok az államcsődről

Olaj- és gázár Kelet-Európában

Talán ma már nem titok, hogy az arab országokban elindult válsághullám folytatódása nagyon negatívan fogja érinti Amerika és Európa gazdaságát. Nem nehéz belátni, hogy ha a zavargások tovaterjednek a nagyobb olajtermelő országokra, vagy kitör egy komolyabb közel-keleti háború, az ezek nyomában járó jelentősebb olajhiány veszélyeztetné nyugat, vagy inkább a világ gazdaságát.

De ki lehet ennek a nyertese? Hát az, akinek van sok olaja, földgáza, és egyébként is fő szállítója az európai fogyasztóknak: elsősorban Oroszország. A hosszú távú gázszállítási szerződésekben a földgáz ára egy meghatározott képlet szerint követi az olaj világpiaci árát (negyedévente az olaj ára az előző kilenc havi változásának függvényében válik olcsóbbá vagy drágul), függetlenül az egyéb szempontoktól. Hogy lehetséges ez? Hát úgy, hogy Oroszország monopol helyzetben lévő szállító.

Putyin régen felismerte, hogy az energia a XXI. század első évtizedeinek aduásza, és óriási befektetéseket tesz az ágazatba. Egyenként különalkukat kötött jelentős európai államokkal (Németország, Olaszország stb.), illetve ütemesen építi az Északi és a Déli áramlat néven ismert gázvezetékeit. Valamint minden lehetséges módon (pl. Grúz háború) beszállt a versenybe, hogy a lehető legnagyobb befolyást szerzze a kaukázusi gázmezők felett.

Az Európai Únió is felismerte a helyzetet, melynek hatására, energia-függetlensége növelésére három dolgot tett: 1, Szorosabbra fűzte Észak-Afrikával a kapcsolatot 2, Elindította a Nabucco gázvezeték projektet és 3, az országai hálózatait jó alaposan összeköti egymással.

Értékeljük az energia-verseny állását! Oroszország vezetékeinek megvalósítása ütemesen halad, és legalábbis Közép-Európa esetében monopolhelyzetet élvez. Földgázmezői leghamarabb 2020 körül fognak tetőzni. Az EU ezzel szemben 2011 januárja óta korlátozottan számíthat az Észak-Afrikai szállításokra, a Nabucco vezeték vélhetően pénzhiány miatt vesztésre áll, ellenben jól halad az Eu országait összekötő, észak-déli irányú vezetékek építése. Drágább lesz a gáz Kelet-Európában, ez a helyzet, és tekinthetnénk akár eredményhirdetésnek is.

De nem! Friss hír: Oroszország elindította a Szovjetúnió bukását követő legnagyobb újrafegyverkezési programját. Az olaj árának emelkedésével Oroszország, a világ legnagyobb olaj exportőre, biztosra veszi, hogy telik a szovjet korszakból rámaradt, szedett-vedett hadsereg felújítására, azon kívül az orosz vezetés úgy gondolja, hogy világhatalmi státuszának megerősítéséhez erre feltétlenül szükség van.

Mindeközben az Izrael és Irán közötti háború kérdése valószínűleg eldöntetett, valamennyi fél úgy viselkedik, mint aki biztos a kitörésében.

A fentiek fényében talál nem meglepő, hogy az eddigi legszélesebb körű és legmagasabb szintű tárgyalásokat tartotta az EU és Oroszország. Az energiaügyekben Oroszország vélhetően azt érte el, hogy az új energiapiaci rendtartás gyakorlatának kialakításakor figyelembe veszik a Gazprom szempontjait, illetve Litvánián példát statuálva a közép-kelet-európai tagállamok kétszer is meg fogják gondolni, érdemes-e az irányelv-csomagra hivatkozva az orosz gázmonopóliummal fennálló szerződéses és más jogi konstrukciókat megbolygatni.

Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-nagykövete szerint Putyin és brüsszeli partnerei megbeszélései várhatóan részletekbe menőek, „talán kellemetlenek” lesznek. „Néhány ország igen szigorúan értelmezi az energia csomagot” – mondja a nagykövet, hozzátéve, hogy a gázinfrastruktúra államosításának és az oroszokkal szembeni akadályok felállításának komoly következményei lehetnek. A változások Magyarországot az elsők között érinthetik, mivel az Oroszországgal kötött gázexportőri szerződésünk 2015-ben lejár.

A gázháborút - úgy tűnik - elvesztettük. Isten hozott, szép új világ!

Putyin újra elnök akar lenni! - és tessék: ezt akarja Putyin pucérkodó hadserege is!

Ha ezek után egy kicsit érdekelni kezdett a gázzal való fűtéstől való függetlenedés lehetősége, figyelmedbe ajánlom a Fenntarható Ház weboldalt.

Elmenni a pofonért… és továbbadni!

Meglepődve olvasom a hírt: hallani sem akarnak az oroszok arról, hogy előrehozzuk a hosszútávú gázszerződésekről szóló tárgyalásokat.”

A meglepetésem oka nem a hír tartalma. Nézzük a tényállást: 1, Magyarországon arányaiban jóval több gázt használunk, mint más európai országok, a hazai fogyasztásnak pedig csak egyhatodát termeljük meg, több mint nyolcvan százalékát a Gazpromtól szerezzük be hosszútávú gázszerződéseken keresztül. 2 Az orosz gáztól való függést a következő tíz évben nem fogjuk tudni érdemben csökkenteni. 3, Nem a magyar államnak van szerződése az oroszokkal, hanem a német tulajdonú E.onnak.

Na most akkor mi a …-ért álltak volna szóba velünk árcsökkentési témában az oroszok? Szerintem minden nap elrebeghetünk egy csendes imát az orosz és ukrán barátainkért, ha nem ér minket 2015-ig valami nagyon negatív egyoldalú szerződésmódosítás. És aki 2015-ben árcsökkentést remél, annak javaslom, ébredés után óvatosan nézze meg, mibe lóg a keze éppen… Bocsánat.

Afterpost: jó kis pikirt szöveget rittyentettem ide tegnap, erre tessék, ma olvasom, hogy Fellegi 6-7%-kal megemelte a háztartási villamos áram árát! Ha alkudni nem tudunk, árat emelünk - ennyire egyszerű, de tényleg! Aki tud jobbat, az szóljon!

Kétszer annyi gázunk van, mint hittük (?)

A fenti állítás a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közlésén alapul (eredetileg a BBC News üzleti rovatában jelent meg). Állításuk szerint 60+60 évre elegendő gáz van a földben, csak egy kicsit fejleszteni kell a kitermelés technikáján, sőt: „a világ valószínűleg 250 éven át használhat gázt a pala- és szénmedencékben található „nem hagyományos készleteknek” köszönhetően. (…) Az IEA szakértőjének becslése szerint a jelenlegi éves felhasznált mennyiség mintegy háromszázszorosa áll rendelkezésre.”

Ehhez hasonló becslések időnként felröppennek az olajjal kapcsolatban is, nevezetesen hogy akár száz, vagy több évre is elegendő az emberiség számára az olaj a földben, elismerve, hogy a kitermelése egyre nehezebb = drágább. Az olaj kitermelése a kezdetekkor 1:50 hatásfokkal ment (1 horgó olajjal 50 hordót lehetett felszínre hozni), ma ez az arány 1:8 alatt van. Amikor majd jobban megközelíti az 1:1 arányt, akkor mindegy mennyi van még, végleg vége a kitermelésnek. Az 1:8-tól az 1:1-ig vezető út meg elég rögös.

A következők nem vélemények, hanem tények: 1, az energia ára világszerte felfelé megy, még akkor is, ha a világválság ezt időlegesen vissza is fordította. 2, a nemzetközi gázvezetékek nyomvonala fontos geopolitikai kérdéssé vált. 3, az energiahordozókért háborúkat vívtak (vívnak) a nagyhatalmak. 4, a klímaváltozás döntően ezeknek energiahordozóknak az elégetése miatt gyorsult fel sosem látott mértékben.

Száz szónak is egy a vége, fenntartásokkal kezelem az olyan szakértői véleményeket, amik az általam tapasztalt tényekből levonható következtetésekkel ellentétesek. Egyáltalán, a szakértői becslésekben csak mérsékelten bízom. Ha majd a mindennapok tapasztalati tényei is igazolni fogják az IEA szakértőjének optimizmusát, tehát az energia ára csökkenni fog, a gáz- és olajmezők, vezetékek körül béke lesz, a sarki jégsapkák és gleccserek visszafagynak, azaz a klímaváltozás tendenciája visszafordul, akkor hátradőlhetünk. Addig viszont az energia kérdésében inkább a konzervatív megközelítést javaslom.

Afterpost: benzinár 2011 januárig

Afterpost 2: Kategórikus orosz NEM a gázárak újratárgyalására!

Levegőkazán

Azt mondtam magamnak, meg kell találni a módját annak, hogy a házunk fűtése gazdaságosabb legyen, és ha lehet, függetlenedjünk az évek óta egyre aggasztóbb gázproblémától. Elmentem hát a házunk terveivel az egyik legjobb szakértőhöz, a GeoSolar Kft.-hez. Gyors és szakszerű volt a válasz, tömören a lényeg a következő:

Négy megoldás jöhet szóba: a napenergia, földenergia, vízenergia és a levegőből nyerhető energia (a széllel ők nem igazán foglalkoznak). Esetünkben - mivel domboldalon talajvíz nincsen - egyértelműen a levegő energiájának kiaknázása jöhetett csak számításba, a gazdaságosságot is figyelembe véve. Nem részletezem itt a műszaki tartalmat, elég annyi, hogy egy levegőkazán áll a kertben, és nyomatja be az épületbe a hőenergiát, ami egy hőcserélőn keresztül dolgozik rá a lakás meglévő fűtési rendszerére. A becsült üzemeltetési költség-megtakarítás 30-40%-os mértékű, a jelenlegi gázárak mellett. A beruházási költség kb. 8 millió Ft.

Számoljunk egy kicsit! Az éves gázfogyasztásunk cca. 2500m3, ami a mai - támogatás nélküli - gázár mellett 2500m3/év x 130Ft/m3 = 325.000,-Ft költséget jelent. Ennek a 35%-a 113.750,-Ft/év, ez a megtakarítás. Ezzel áll szemben a 8.000.000-Ft egyszeri beruházási költség. Kamatokkal, jelenérték-számítással mit sem törődve, egy egyszerű osztás alapján a projekt 70,33 év alatt térül meg.

Legyünk optimisták: az árból lealkuszom 10%-ot, és utána mindenféle okossággal megtakarítok még 10%-ot (olcsóbb kivitelező, alternatív anyaghasználat stb.). Sőt, megkapom az államtól a maximális 1,2 millió Ft támogatást is. Ez esetben a megtérülési idő 40,00 év.

Ha nem átalakítunk, hanem új házat és első fűtési rendszert építünk, a beruházási költségből levonhatjuk a gázkazán, a kémény és a gázbekötés költségeit, mert ezekre ilyen rendszer esetén nincsen szükség. Amennyiben tehát ezt megtakarításként értelmezzük, akkor beruházási költséget virtuálisan csökkenthetjük akár 2 millió forinttal is. Ez esetben a megtérülési idő 28,13 év, az egyszerűsített számítás alapján.

Az optimizmusunk mellett, más szempontból legyünk pesszimisták (konzervatívak): az állam megszünteti a lakossági gázárat és az üzleti fogyasztókkal egy kalap alá vesz minket (200,-Ft/m3), majd az oroszok megemelik a gáz árát úgy, hogy a fogyasztói ár felmegy az alábbi ábrán előre becsült 300,-Ft/m3-re. (Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen zavargások lesznek, ha a lakossági gázár a mainak a kétszerese fölé emelkedik pár éven belül.) Végezzük el a számítást a magasabb gázárra is: 2500m3/év x 300,-Ft/m3 = 750.000,-Ft/év. Számoljunk most már 50%-os megtakarítással (feltételezzük, hogy az alternatív rendszerünkhöz szükséges villamos energia ára kevésbé emelkedik, mint a gázé), ami 375.000,-Ft/év. A megtérülési idő így 13,87 év. Ha új házat építünk, és nem költünk a gázkazánra és a tartozékaira, akkor mindezen feltételezések mellett a számított megtérülési idő virtuálisan 8,53 évre csökken.

Nem mintha most elő tudnék húzni szabadon felhasználható 8 vagy 6,4 vagy akárcsak 5,2 millió forintot, de más számára is kevés realitása van ma annak a beruházásnak, legyen kicsi vagy nagy a projekt, ami nem hozza a maximum 5 éves, de inkább rövidebb megtérülési időt. Melyik bank fog ma támogatni ilyen projekteket? (Ismétlem, kamatköltséggel fentebb nem kalkuláltam.) Szomorú, hogy ennyire nincs realitásuk azoknak a lakossági beruházásoknak, amelyekre oly nagy szükségünk lenne ahhoz, hogy felkészüljünk a következő évtized egyik legnagyobb kihívására, a hagyományos (ősmaradványi) energiahordozók fogyatkozására.