Zolesz blogja

Nem tudom, tart-e még a „diákforradalom” a hallgatói szerződés intézményével szemben. Kicsit úgy látszik, még igen, hisz a népszabi faggatja róla az illetékes Klinghammer Istvánt. Valahogyan a szemem elé került a Pézsma nevű blog 10+1 érve, amiért bukni fog a röghöz kötés. Kommentelő stílusban összeszedtem az én 10+1 cáfolatomat a jónevű blog (általam megértett) állításaira vonatkozóan:

„A Pézsma előbb belinkelt a cikkében a hallgatói szerződés intézményét a röghöz kötés szóra cseréli, ez demagógia-szagú. Tehát visszatérve az eredeti kifejezéshez, a cikkben pontokba szedve leírtakkal ellentétben hallgatói szerződés

1, szerintem nem sérti a nevezett jogokat, csak kötelezettségeket tesz azok mellé,

2, nem korlátozza a szabad mozgást, viszont biztosítékot tesz a „kedvezményes kölcsön” fisszafizetési kötelezettsége mögé,

3, máshogy fogalmaznék: mielőtt (akár végleg) külföldre menne a diplomájával a hallgató, térüljön meg a magyar adófizetők felé a hallgató tudásába tett befektetése,

4, ebben a pontban a Pézsma a hallgatói szerződések mellett érvel…

5, nem kötelező a felsőoktatásban tandíj nélkül részt venni, csak akkor tandíjat kell fizetni, „sajnos” a rendszerváltás óta nincsen ingyenebéd,

6, az EU-s kifizetések is nemzeti befizetéseken alapulnak. Ha a kitelepültek hazautalásait (2,4mrd/2011-es év) akarjuk értékelni, meg kell nézni az országból kimenekített pénzeket is (242 milliárd dollár), ezen a téren Magyarország egy főre vetítve dobogós a világranglistán (talán éppen a HAHÁ-hoz hasonlóan gondolkodó magyar emberek miatt – bocs!)

7, a felsőoktatásnak nem a „nehezebb körülmények közé születettek”, hanem a szorgalmas és értelmes emberek lehetőséghez juttatása a célja. Az esélyegyenlőség épp a kommunizmusban volt túlhangsúlyozva, de az nem működött. A „nehezebb körülmények közé születetteknek” épp a hallgatói szerződés ad lehetőséget, fenntartható módon kedvezményes kölcsön formájában,

8, na itt a lényeg: az állampolgárok befizetett adójáról van szó! Éppen ezért nem csak a hozzáférés, de a felhasználás megtérülése is fontos, ez az én legfontosabb érvem éppen a hallgatói szerződések mellett!

9, Az, hogy adott esetben a hallgai szerződésben rá róttak teljesítésétől a hallgató el tud menekülni (pl. külföldre), nem jelenti azt, hogy nincs értelme magának a szerződésnek sem, sőt: éppen ezért biztosítékok is kellenek mögé. Egyébként a Pézsma logikájával a bűntető törvénykönyvnek sincs akkor értelme, mert el lehet menekülni az igazságszolgáltatástól?

10, valóban, pártfüggetlen a hallgatói szerződés bevezetésének szükségessége, és morális az alapja: a kölcsön visszafizetésének, talán az EU-tól sem idegen évezredes „hagyománya”.

+1, az „elhibázott gazdaságpolitika” mint a „spórolás” oka talán jól hangzik. Ugyanakkor örülök annak, hogy az ország újabb IMF-hitelfelvétel nélkül végre kikerült az EU túlzottdeficit-ejárása alól. A cikk rossz kormányzásról beszél, de ezeket elfelejti elismerni, és azt is, hogy 2008 óta egy nem kis világválságot élünk meg, ami még nem is múlt el. A Pézsmával ellentétben a fidesz indulatos szidalmazása helyett inkább maradnék a hallgatói szerződések kérdésénél. Azt hiszem, ez a botrány nem érdeke a kormánynak, hisz népszerűséget veszít vele. Mégis a hallgatói szerződés intézményének meg kell maradnia, mert végre a kölcsönös előnyök keresésének hozzáállásával ismerteti meg a diákságot is. Elengedése a kormány részéről a hűtlen kezelés tényállását merítené ki, amit a magam részéről, befizetőként nem szeretnék.”