Tag Archive for 'olajcsúcs'

Titans of Justice

Harckocsikat vásárol Németországtól Szaúd-Arábia. Egy demokratikus, keresztény gyökerűnek hitt országtól a világ talán legortodoxabb muzulmán diktatúrája. A cikk megemlíti, hogy a németek nem vettek részt az Európai államok Kadhafi-rezsim elleni katonai akciójában. Illetve a mostani hadibiznisz az arab diktátorokat az utolsó percekig, sőt még az után is támogató Szaúdi Királysággal köttetik. Hogyan lehetséges ez?

Úgy, hogy az EU vezető tagállama esetében az önös üzleti érdekek szempontjai felülírják az európai értékeket, érdekeket. Ha lehetőségük nyílik rá, hátbaszúrják a szövetségeseiket is. Ez történt például a németek és az oroszok között a gázszállítások terén létrejött különalkuk esetében (Északi áramlat), illetve az eurozóna tagjainak az eurozónán kívüliekkel érdekellentétekbe taszító „kétsebességes Európa” kierőltetésénél is.

Visszatárve a támaindító üzletre, igazából semmin sem kell csodálkozni. A líbiai olajszállítások akadozása, ami csak 1-2%-a a kitermelésnek, már komoly olajár-emelkedést okozott. És így problémákat a németek számára oly fontos globális gazdaságban. Ha az „arab tavasz” átterjedne Szaúd-Arábiára is, az az olajellátás visszaesése miatt végzetes következményekkel járna a fejlett, de a fejlődő világ számára is. Nem beszélve arról, ha megdőlne a szaúdi rezsim és egy a nyugattal kevésbé barátságos iszlám kormánya lenne az arab államnak. Úgyhogy a régi, megbízható üzleti partnert fel kell fegyverezni, felkészítve ezzel a közelgő forradalom leverésére. Merthogy lesz, az biztos.

Az arab államok a többi noname afriaki ország szintjén lennének, ha nem találtak volna annyi olajat. Az elmúlt fél évszázad során a lakosságaik létszáma megtöbbszöröződött, amit kizárólag az olajbiznisz bevételei tettek lehetővé. A kitermelés tovább nem növelhető, ellenben visszaesése várható a következő években. Kevesebb eladott olaj, alacsonyabb életszínvonal, munka- és élelmiszerhiány, elégedetlenség, forradalom - ez volt a sorrend a többeiknél is. Szaúd-Arábia a németek segítségével felkészült erre is. Hosszabb távon, felülről szemlélve az eseményeket fegyverek vándorolnak a világ biztonságpolitikai szempontból legproblémásabb vidékére, a Közel-Keletre. Aztán ki tudja, kik ellen vetik majd be egy napon…

Afterpost: Lélegeztetőgépen a világgazdaság?

Afterpost 2: Quadriga díjat kap Putyin. A német elismerést olyan példaképeknek szánják, akik a felvilágosodás és a közérdek irányába elkötelezettek. Az indoklás szerint Putyin karakterének olyan tulajdonságait kívánják elismerni, mint a kiszámíthatóság, állóképesség, megbízhatóság és kommunikációs képesség. A belpolitikában sikerült és sikerül a stabilitást párosítani a jóléttel, a gazdaság érdekeivel és az identitással – áll az előterjesztésben. (www.sueddeutsche.de)

Afterpost 3: Robert Gates, az USA most leköszönt védelmi minisztere szerint „bizonytalan, sőt gyászos” a NATO jövője!

Afterpost 4: Irakot és most Líbiát is az egységes afrikai valuta bevezetésének szándéka miatt rohanta le a nyugat?

Drifting in Saudi Arabia

Szaúd-Arábiáról azt tanultuk, hogy a világ legnagyobb olajmezői ott találhatók. A Wikileaks által kiszivárogtatottak szerint a királyság szakemberei a ’80-as években, taktikai okokból durván túlbecsülték készleteiket. A kitermelés 2009-ben 16%-kal esett, amikor az olaj világpiaci ára is nagyot zuhant. De napjainkban, bár az olaj ára 100 dollár körül van, mégsem tudják (tudnák) gyorsan  növelni a kitermelést. Ennek oka a Sadad al-Husseini, szaudi Aramco olajvállalat nyugalmazott vezető kutatója szerint az, hogy a kinyerhetőségi faktor a hirdetett 51%-kal ellentétben maximum 40% lehet, ami a még kalkulálható olajmennyiséget 30-40%-kal csökkenti. (Hetesi Zsolt írása alapján)

Nagy érdeklődéssel várom a 2010-es tényleges adatokat, hogy az olajár drasztikus emelkedését tudja-e követni a kitermelt mennyiség növekedése. Vagy lesz egy újabb beismerő vallomás hamarosan?

Már csak ez az ország hiányozna az észak-afrikai balhés államok mellé felsorakozni. Egyfelől a világ legnagyobb olajvagyonát termeli ki, ami ott történik, az mindannyiunkat érint. Mársészt az egyik legszélsőségesebb arab ország, alkotmánya maga a Korán, jogszabályai egyenlő a királyi család korán-értelmezésével.

Afterpost: no comment

Ki mondja, hogy fogytán az olaj?

Egyes kutatók 2004-2005-re tették az olajcsúcsot, mások 2008-2010-re. De a tényleges olajkitermelés nem engedelmeskedik, és csak nő, de legalábbis tovább tartja a korábbi szintet. Na most akkor mi van?

Az olajár 2006-ig lassan emelkedett, majd 2008-ra megközelítve a 150 dollár/hordót rekordot döntött. Aztán visszaesett 30 dollár köré, majd 2010 végére visszaemelkedett valamelyest 80 dollár alá. Mindeközben hogyan alakult az üzemanyag ára a benzinkutaknál? Egy liter éves átlagára 2000-től 2009-ig viszonylag egyenletesen emelkedett 234-ről 278 forintra, majd egy év alatt, 2010-re hirtelen felment 337-re. 2011 végére 400-450,-Ft-ig várják az emelkedést. Európában nagyjából ugyanez volt illetve várható. Mivel magyarázható ez? Vajon rosszak voltak az előrejelzések? Buták a kutatók, vagy szimplán manipulálnak minket?

A megoldás az olaj (energia) keresletének klasszikus rugalmatlanságában keresendő. Az olcsón bányászható olajmezők kitermelése önmagában az előrejelzett időben tetőzött. Azonban valóban nagyon sok olaj maradt a földben, aminek a kitermelése viszont már egyre drágább. Míg 1930-ban egy liter olajból 100 litert lehetett előállítani, addig ez az arány 1970-re 1:30-ra, 2000-re 1:11-re csökkent, ma valahol 5-8 között lehet.

Érdekes a 2008-as kitermelési olajcsúcs és a fogyasztói árak meredekebb emelkedése kezdetének egybeesése. Nyilvánvaló, hogy rugalmatlanul reagálunk az energia árának emelkedésére, tehát akkor is vesszük, ha drágább. Az áremelésből pedig - egy ideig - tovább lehet finanszírozni a költségesebb kitermelést, és az előzetes várakozásoknál hosszabban el lehet nyújtani a csúcsot (milyen szép!). Tudjuk, hogy egyszer mindenképpen eljön a kijózanodás, de a lehetőségeink határáig szinte bármekkora árat hajlandóak vagyunk kifizetni érte, mint egy drogos az anyagért!

Úgy tűnik, az egyre növekvő költségekért cserébe kaptunk még egy kis időt a leszokásra. Hogy mennyit? Mivel az árak meredeken emelkednek, akinek sok pénze van, az többet, aki szegény, az kevesebbet. A fő kérdés az, hogy az elszabaduló energiaárak mellett hol van a fájdalomküszöbe a gazdaságnak. Ugyanis azt átlépve nagyon sok pénzért sem fognak már szállítani az energiaszolgáltatók. És akkor a kevés energiát igénylő, vagy pénzesebb vevők sem kapnak belőle. Ezek után ki-ki döntse el, hogy mennyi ideje van még, illtve hogy fogytán van-e neki az olaj!

A fenti bejegyzésemet a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport honlapján megjelent cikk alapján írtam.

Afterpost: Wikileaks a világ legnagyobb olajkitermelőjéről, Szaud-Arábiáról