Fenntartva az újragondolás jogát.
Megnéztük a filmet. Ilyet még nem láttam: a főszereplő a legvégét leszámítva, a rend és káosz egyvelegét elszenvedve teljesen érzelemmentes arccal játszott, ami kicsit rám is átragadt. Sok jó riport érhető el a témában, érdemes elolvasni, néhányat belinkelek ide.
Úgy kellett sírni, hogy ne mozogjon a kamera ooo Harcolni fogok a film életben tartásáért
Zseniális animációs film a Heliofant-tól. Érdemes gyakran megállítani a filmet, és megkeresni a háttérben is a szimbólumokat!
Egészestés film egy válófélben lévő házaspárról, egy sikeres üzletemberről, egy zárkózott lányról és egy házasodni készülő fiatal nőről, akik egy étteremben találkoznak - Jézussal.
A spirituális zagyvaságokat dézsából önti boldog-boldogtalanra a (social) média. Végre egy bárki számára élvezhető film, ami kilóg a sorból.
A 2×2 szó a házasságról lényege az, hogy a házas férfi szeresse a feleségét és vezesse a családját, a házas nő pedig tisztelje a férjét és engedelmeskedjen neki. Azt tapasztaltam azoknál, akikkel beszélgettem, hogy a nőknek nagyon nem tetszik, sőt elutasítják ezt. A tiszteletről még talán, de az engedelmességről már szó sem lehet. És emögött mintha a testi-lelki kiszolgáltatottságtól, a visszaéléstől való félelem lenne. Egy kép az alárendelt feleségről, aki, mint az réges-régen volt szokás, minden nap kicsinosítva várta haza a férjét, és igyekezett a kedvében járni, minden tekintetben…
Pedig a férfi feladatát még át sem gondolták talán, pedig ha van olyan, hát az övé aztán a lehetetlen küldetés! A szeretet legszélsőségesebb definíciójának 16 szempontja így hangzik: A szeretet hosszútűrő, kegyes, nem irígykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal, mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr, soha el nem fogy.
Persze, ha jobban belegondolunk a fent leírt fogalmakba, a szeretet, a vezetés, a tisztelet és az engedelmesség, egyik sem érzelmeket, hanem hozzáállást takarnak. Hogyan is lehetne pozitív érzelmekkel fordulni egy közönyös férfihoz vagy egy lázadó nőhöz? Sehogy. Mégis, ha a teljesítés és megfelelés kényszere és kikényszerítése nélkül, egyszerűen csak kifejeznék egymás felé az egyetértésüket a fenti, elméleti képlettel, az csodákat tenne. És a végén még érzelmeket is eredményezhetne egyszer, valamikor…
A működő párkapcsolat nem érzelmeken alapul, hanem döntéseken és hozzáállásokon, és ezek vezethetnek majd el az érzelmekhez is. Fordítva sajnos nem megy, tehát az érzelmek középpontba helyezése, megigazítása, legyenek azok az adott pillanatban kellemesek vagy kellemetlenek, zsákutcába vezetnek hosszú távon. Míg a megfelelő alapokra helyezett élet meghozza majd a boldogságot az örömöt, ráadásul.
(A fenti illusztrációban Az angol beteg című film azokról szól, akik az érzelmeiknek nem akartak határokat szabni.)
Azoknak ajánlom Tóth Bálint kétrészes elemzését A Mátrix-trilógiáról, akik szeretnének egy kicsit többet tudni ennek a rendkívül népszerű filmnek a szimbólumrendszeréről. Már csak azért is érdemes megismerkedni ezekkel, mert könnyen kiderülhet, hogy a környezetünkben máshol is visszaköszönnek a filmben (entmondásos) rendszerbe állított szimbólumok. (A második részt itt találod.)
A Mátrix egy különböző vallásokat és tanításokat vegyítő mese, mégis sokan talán túl komolyan veszik. A szakértői kalauzolás érdeklődőknek és rajongóknak is gondolatébresztő lehet.
Kapcsolódó írás: Balázs Vodafone-reklámja és Rihanna esernyője - mmmi van?
Karácsonyi ajándék volt ez a film. Ajánlom megnézni mindenkinek, aki igazán szépet akar látni és hallani, akár a fotós élményeinek alámondásával.
A Monsanto multinacionális vállalat olyan génmódosított Roundup Ready növényeket hozott létre, amelyek rezisztensek az őáltaluk gyártott Roundup gyomírtó szerre, arra, amely minden más élőlényt elpusztít körülötte. A Monsanto elfogadtatta az USA ellenőrző hatóságaival és a kormányával, hogy a GMO-növények „lényegében nem különböznek” a hagyományos nemesítés útján létrehozottakkal, tehát ugyanúgy kell ezekkel is eljárni, mint a természetes társaikkal. És így már a hagyományossal való keveredés, például a szélben terjedő pollenek útján vagy elpotyogtatva, is csak egy természetes folyamat. Az eredmény egy szép új GMO-világ szörny-szülöttekkel… Ahová a „törvényes” üzlet során nem jut el a GMO-vetőmag, oda véletlenül, keveredéssel és szennyezéssel fog eljutni. Vagy esetleg nem csak véletlenül?
A Monsanto-féle hozzáállás veszélyeztetheti a világ élelmiszer-ellátásának biztonságát: szabadalmakkal védett, drága GMO-vetőmag és növényvédő szerek, monopol helyzet, a biodiverzitás megszűn(tet)ése, jogdíjak szedése - újabb eladások nélkül is, tartós függés, eladósodás, a kistermelők gyors tönkremenetele, elvándorlás vidékről a városokba… A legtökéletesebb módszer a világ népességének irányítására!
Jó arról hallani, hogy egy magyar ember, Pusztai Árpád volt az egyik legnagyobb európai ellensége a Monsanto által erőltetett, megengedő szabályozásnak. Az eredeti magokat őrizni kell, amíg csak lehet!
Ajánlott irodalom: Génmódosított élelmiszerek, Pusztai Árpád
Egy független tanulmány szerint a Monsanto GMO kukoricája szervkárosodást okoz
Jankovics Marcellt egyszer, egy dobogókői előadásáról a lakásáig kocsival hazavi(he)ttem, és útközben beszélgettünk. Nem vagyok büszke rá, de sem az előadása során, sem a hazafelé nem értettem őt teljesen. Miközben egyes, általam is megértett gondolatai nagyon tetszettek. Néha talán mással is van ez így…
Ezt a filmet viszont mindenképpen megnézem a moziban, nem csak a kicsi személyes ismerettség okán!
Az 1929-33-as válság idején egy Bernard London nevű prominens ingatlankereskedőtől radikális javaslat érkezett arra, hogyan lehetne újra fellendíteni a gazdaságot. Ugyanis az emberek nem a termékekért, hanem munkalehetőségekért és élelemért álltak sorban. Álláspontja szerint a válságra az lett volna a megoldás, ha a Tervezett Elavulást kötelezően törvénybe iktatták volna.
Bernard London elméletében minden termék kapna egy előre meghatározott szavatossági időt, aminek a lejárta után a terméket a törvény előtt halottnak kell nyilvánítani. A felhasználó ekkor át kellene adnja egy kormányszervnek, ahol azt megsemmisítik. Úgy gondolta, hogy ezzel az ipar kerekei folyamatosan őrölhetnének, az emberek folyamatosan fogyaszthatnának és mindenkinek lenne munkahelye. Az ötletet elvetették.
Brook Stevens az ’50-es években Amerikában a Tervezett Elavulás koncepcióját újracsomagolta: a termékek iránti vágyá lényegült át a fogyasztóban. Hogy vehessen valamit, ami kicsit jobb, kicsit szebb, és lehetőleg kicsit előbb, mint szüksége lenne rá. Legyen boldogtalan a terméktől, miután egy darabig használta azt, ezért próbálja meg eladni a használt cikkek piacán, és szerezze be a legújabb terméket, a legújabb kinézetűt. Filozófiája az akkori idők tervezőinek és marketingeseinek evangéliuma lett. A tervezett elavulás a fogyasztó döntése lett. Az új gondolkodású mérnökök kiszorították a régieket.
Ma ezt életcilusnak nevezik, ami egy modern eufémizmus a „tervezett elavulásra”. A termelés és fogyasztás korlátlan bővülésének egymást zseniálisan kiegészítő három alappillére a reklám, a tervezett elavulás és a hitel.
Mindeközben a vasfüggöny keleti oldalán a szocialista gazdaságok tervezett elavulás nélkül működtek, azt nem a piac szabályozta, hanem központilag az állam. A rendszer nem volt hatékony és krónikus hiányokkal küszködött, nem volt értelme a tervezett elavulásnak nem sok értelme lett volna. (Az NDK-ban a hivatalos szabályozás az élettartam növelését írta elő.) Azt hiszem, a nem túl távoli jövőnk jelzői ezek körül a fogalmak körül keresendők.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali