Emlékszem még az 1998-2002 közötti időszakra. Az emberek bizakodóak voltak, Magyarország a régió bezzegje volt, és jó értelemben. Hinni akarom, hogy egy annál is jobb időszak kezdődik számunkra, valahogyan úgy, ahogyan a régi-új Miniszterelnökünk beszélt, a 2/3-os többségű jobboldali kormány programjának a vitája után.
Külön öröm a számomra, hogy a parlamenti patkó soraiban láthatom kedves sógoromat, szépen világító, barackszínű ingében.
Afterpost: az első 29 pont (kicsit pontosabban) nagy része nekem tetszik. És - nézve a közvetítést - főleg a hozzáállás. A gazdaság alapegysége az egyén helyett a család lesz. Emlékszem, 1998-ban is jó volt érzékelni a kormányváltással járó érték- és stílusváltást.
A fenti címmel van a YouTube-on egy másfél órás film a Földi klímájának felmelegedéséről és ennek hatásairól. A gyerekekkel együtt néztem, mert nagyon szép felvételek vannak benne. Gondoltam, hogy a tartalmát ők úgysem értik, mivel angol a szövege. Nem így volt. Amikor a sarki jéghegyek olvadásánál tartottunk, Andriskám zokogni kezdett, hogy ha az ő felnőttkorára a jéghegyek el fognak olvadni, és nincs mit tenni ellene, akkor minek is élni!? Különben is hallott már erről, és a hírek, amik eljutottak hozzá, nagyon aggasztóak voltak számára (is).
Ölbe vettem és elmondtam neki, hogy a Föld klímája már sokszor változott az évezredek és évmilliók alatt, és fog is még változni. A változások az életünk részei, amiktől nem kell félni, sőt, abban vannak a lehetőségeink (is). Úgyhogy alkalmazkodunk majd hozzá, még ha ma még nem is tudjuk, hogyan. És ez általában így is van. Talán van kedved hozzá, hogy megnézd ezt az igényes filmet, és megválaszolod ezt a kérdést magadnak (is).
Tegnap sok érdekeset hallottam az épülő Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum belsőépítész tervezőjétől. A legérdekesebb számomra az épület Angkor Wat-tal való szimbólikus kapcsolódása.
Angkor 802-1432 között a Khmer Királyság fővárosa volt. Fénykorában hatszázezer–egymillió lakója lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának. Csak a templomokat rakták kőből, az összes többi építményt – a királyi palotákat is – fából ácsolták, mára tehát ezek mind az enyészeté lettek. Így Angkor ma egy hatalmas „templomváros” képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A 15. században elnéptelenedett, majd a 19. század közepén francia kutatók fedezték fel újra. A város kilépett a múlt homályából és világhírre tett szert. Ma Angkor Délkelet-Ázsia egyik leglátogatottabb helye; 1992-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Angkor Wat a világ legnagyobb vallási célú épülete.
Pár kedves ismerősömtől jókat hallottam Henrik Lell kineziológiai módszeréről, hát elmentem erre a tanfolyamra. Nem semmi, hogy mennyire abszurd tudatalatti hiedelmekkel éljük az életünket, és ezek milyen komolyan befolyásolnak minket. A legtöbben semmit sem tudunk róluk. Ja, és gondolnád, hogy ezek megváltoztathatók?
Egyes hozzáértők szerint felbecsülhetetlen (mások szerint másfél milliárd dollárt ér) Zelnik István 16.000 darabos délkelet-ázsiai műkincs-gyűjteménye. Ennek a legjava kerül bemutatásra szeptembertől Budapesten, az Andrássy út 110. szám alatt létesülő, új múzeumban. A minap a klasszicista villaépület átépítésének műszaki ellenőrzésére írtam alá szerződést, amit a Kínából való hazaérésem után, szinte azonnal kezdhetek szakági kollégáimmal együtt! Ízelítő egy korábbi kiállításból:
Mi tetszett leginkább Kínában? Ezt kérdést szeretem a legjobban az utazásommal kapcsolatban. Hosszabb ideje kint élő barátom azt mondta, majd ha hazaértem, akkor fogom megérezni igazán, hol is jártam. A válaszom röviden a következő:
Korábban is szerettem a kínai konyhát és a teát, de most még sokkal jobban. A kínaiak talán legfontosabb (közös) időtöltése az evés. Rengeteg étterem van Sanghajban, mindenki talál magának valót ízlése és pénztárcája szerint. (Na jó, kés-villa meg rántotthús után sokat kell menni, de még ez is megoldható.)
A kínai munkakultúra a következő. Bármely poszton elkötelezett, szorgalmas és mosolygós emberekkel találkoztam, akik minden lehetségeset megtettek az ügyfél megelégedéséért. Különösen így volt ez az világkiállításon dolgozó önkéntes fiatalok esetében, akiknek a lelkesedését és büszkeségét sosem fogom elfelejteni. Ez a kínai munkabírással együtt olyan erőt jelent, ami egyre nagyobb konkurenciát fog jelenteni a számunkra.
Nagyon szerettem náluk vásárolni. A legtöbb boltban nincsenek előre kiírva az árak, hanem meg kell állapodni. És ebben nem a végeredmény, hanem az addig elvezető, lehetőleg nem túl rövidre vett út jó szórakozás vevő és eladó számára is. Az értékesítési kultúra terén nagyon sokat tanulhatunk tőlük.
A férfiak elég zárkózottak voltak, rövid válaszokkal intéztek el a munkahelyen és máshol is. A nők szívesebben beszélgettek velem. Sokszor egyfajta kislányos zavart érzékeltem rajtuk, főleg ha nem tudtak megfelelni valamilyen elvárásomnak. A határozottabb fellépésem, ellenkezésem néha szinte fizikai szenvedést okozott nekik, de állták a sarat. A kényesebb kérdéseket tapintatosan elkerülve viszont jókat tudtam beszélgetni velük. Néha, egy-egy percre bepillantást engedtek a keleti ember állandóan mosolygós álarca mögé. Erre emlékszem vissza a legszívesebben!
Februárban szomorkodva számoltam ki a megtérülési idejét a levegőkazános fűtési rendszernek. Ma részt vettem egy a passzívházakkal kapcslatos egynapos tanfolyamon, és mondhatom, nagyon tetszettek a hallottak. Amióta szinte minden év elején menetrendszerű az ukrajnai gázcsapok elzárásának fenyegetése, és emelkednek az energiahordozók fogyasztói árai, azóta az egyik álmom lecsatlakoztatni a házunkat a gázvezetékről. A passzivház egy rendszerszemléletű megoldás lehet többek között erre is.
Az ígéret az, hogy az épület fűtési energiaigénye a tizedére csökken a hagyományosan építettéhez viszonyítva. Persze ennek eléréséhez a magyar gyakorlathoz képest extrém megoldásokat kell alkalmazni az épületben. Nem sorolom fel mindet, de legfontosabbak az aktív fűtés/hűtés elhagyása, az épület gyakorlatilag teljes légzárása mellett a hővisszanyeréses gépi szellőztetése, a hőszigetelés megtöbbszörözése mellett. A szükséges, kis mértékű fűtés-rásegítést a házban jelen lévő passzív energiaforrások biztosítják: a napfény, a gépek és maguk a benttartózkodók.
Nyugat-Európa egyes városrészeiben már ma is csak ilyen épületekre adnak építési engedélyt. Persze ott léteznek ehhez komoly állami támogatások is. De a szakértők szerint 10 éven belül már Magyarországon sem fog más épülni, csak passzavház. Annak ellenére, hogy a kivitelezési többletköltsge a hozzáértők szerint 0-20%. Szerintem inkább 20-50% a járatos magyar építési gyakorlathoz képest. Azt gondolom, ma már minden tulajdonosnak és építtetőnek el kell gondolkodnia azon, hogyan készül fel az elkövetkező energiaválság hatásainak kivédésére.
Az utolsó előtti sanghaji napomon Tracy kínai barátnőmmel, egy kedves kínai lánnyal kipróbáltuk a világ egyik leghúzósabb hullámvasútját. Kontrollált szabadesés!
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali