Archive for the 'könyv' Category

Az egyház reformjáról

Ki ne szeretné megjavítani azt a szervezetet, amiben része van? Legyen az egy gazdasági szervezet, egy politikai párt, a vezetők keresik a célravezető, helyes, jó utat. Miért maradna ki az egyház a reformációs szándékok célkeresztjéből?

Klaus Douglas: Az új reformáció -  96 tétel az egyház jövőjéről című könyvét baráti ajánlásra vettem kézbe. Az íróról sosem hallottam, ezért rákerestem az interneten. A google mindjárt két „ismerőstől” adott értékelést: Kéry Zsuzsanna erős kritikával szemléli a könyvet, Szabados Ádám azonban kifejezetten lelkesedik érte. Lássunk a 96 pontból kiemelve néhányat, amitől én is „óvatos” lettem:

4, Reformátoriak pedig akkor lehetünk, ha tovább építjük a reformátorok művét, nem pedig, ha konzerváljuk. (Szüntelen belső reformáció nélkül az egyház nem képes megfelelően reagálni az állandóan változó világ kihívásaira.)

12, Gyülekezeteinkben a spiritualitást az odaadásnak, a lelkesedésnek és a kisugárzó erőnek kell jellemeznie. (Aki pedig untat másokat, az búnt követ el - különsen, ha az evangéliummal untatja az embereket.)

60, A keresztyén gyülekezet a keresztyén ember életének legfontosabb színtere. Ez az ő „új családja”. (A jó családi életet általában kiemelkedő keresztény erénynek tartjuk. Márpedig nem az.)

68, Az olyan istentiszteleteknek, amely inspirálni akarja az embereket, az ő életérzésüket kell kifejeznie. (Számomra értehetetlen, hogy miért tanulnak a teológus diákok görögöt, hébert és latint… Megkérdezzük például, hogy milyen élményre vágynak, ha eljönnek a templomba.)

94, Csak álmodni nem elég. Álmainkat tettekre kell váltanunk. (Bárkit, akit ismerek azok közül, akik elértek valamit az életben, az álmaik egy részét valóra váltották, három dolog jellemez: először is, hogy kitűztek maguk elé egy nagyszabású célt, másodszor hogy szilárdan hittek benne, hogy ezt a célt képesek elérni, harmadszor hangyaszorgalom, amikor arra került a sor, hogy a kitűzött céljaikat valóra váltsák.)

A douglasi koncepció mélyén a keresztények modern, pszichológia-alapú tanácsadási megoldásait vélem felfedezni. A pszichológiai alapok akkor is meghatározók, ha egyházi köntösben jelennek meg, esetleg bibliai idézetekkel vannak fűszerezve. Nem tudom, hogyan kell, egyáltalán kell-e „megreformálni” az egyháza(ka)t. A példákból úgy látom, hogy jobb bizonyos távolságot tartani tőlük. A figyelmet és a hangsúlyt a látható egyházról (és a megreformálásáról) levenni, és a láthatatlan egyház biblikus szempontjait megtartani - ezt inkább helyesnek tartom.

Ajánlott irodalom: a pszichológia-alapú keresztény tanácsadásról itt, az egyház biblikus szempontjairól pedig itt olvashatsz bővebben - ha akarsz.

(isteni) színjáték

A Krisztus helytartói című könyv szenvtelen őszinteséggel mutatja be a korai kereszténységből évszázadok alatt kiformálódó pápaság világhatalmi intézményét. Nehéz nem észrevenni a Vatikán másfél évezredes politikájának, nemzetek feletti egyeduralmi törekvéseinek a hasonlóságát az Európai Únió jelenkori céljaival. Módszereikben mindenképpen közös, hogy dogmatikus kijelentéseiket megkérdőjelezni, vagy szembe menni velük - szó szerint, vagy képletesen - egyenlő az öngyilkossággal. A pápák annak idején kiátkoztak az egyházból minden ellenük lázadó (függetlenségre törekvő) egyházi vagy világi személyt, uralkodót, és tartós megátalkodottságuk esetén a hozzájuk tartozó népeket, országokat is. Ami - a túlvilági üdvösség elvétele mellett - a törvényenkívüliséget is jelentette a számukra. Ezt hasonlítsuk össze azzal, hogy mit történt a Brüsszel szemében nemrég kegyvesztetté vált görög és az olasz miniszterelnökökkel és országukkal (ez)! Vagy emlékezzünk csak vissza, hogy milyen álságos módszerekkel lépett fel a „Trojka” (EU+IMF+ECB) a magyar kormány bankokkal és multikkal szemben tanúsított „unortodox” gazdaságpolitikájával szemben, gondolok itt a kötelezettség-szegési és a túlzottdeficit-eljárásokra! Ahogy a (nemzeti) szuverenitási törekvések régen a Vatikánnal, úgy ma Brüsszellel is érdekkonfliktusokat eredményeznek.

Érdekelne, hogy manapság mi jár a fejében, amikor a világ pénzügyi rendszerének megreformálására a pápa egy globális pénzügyi hatóság felállítását sürgeti!

Epicentrum

„A világ jövője a Közel-Keleten dől el” - állítja könyvében Joel C. Rosenberg, az ortodox zsidó háttérrel rendelkező evangéliumi keresztény író. Aki egy nagyon egyszerű ötlettel emelkedett ki az átlagos amerikai politikai tanácsadók és írók közül. Jó megérzéssel úgy döntött, hogy a bibliai jövendöléseket a konkrét helyzetre, nevekre adaptálva írja meg politikai thrillerjeit. És mivel bejöttek a „megérzései”, a médiákban már-már modern Nostradamusként kezdték tisztelni. Könyve 3. fejezetében ezt írja:

„A Biblia segített megértenem olyan zsarnokok gondolkodását, mint Szaddám Husszein, Jasszer Arafat vagy Mahmúd Ahmedinezsád és az iráni mollák. Így tudom történelmi távlatból látni cselekedeteiket, amelyek előrevetítik azt is, hogy mit tesznek majd a jövőben. Sőt, a Biblia szövegéből időnként még konkrét „hírszerzési információkat” is ki lehet olvasni. (…) Természetesen a Biblia nem ír le minden eseményt előre. A próféciákat nem lehet arra használni, hogy minden ország jövőjét megismerjük belőlük. Mégis vannak olyan kulcsfontosságú események és trendek, amelyek bizonyos országokban - az epicentrum országokban - fognak megtörténni. Ezekről a Biblia meglepő részletességgel, minden figyelmes olvasó számára jól érthetően beszél.

Afterpost: más elméletek

Afterpost 2: Izrael szeptemberben tervezi megtámadni Iránt?

Afterpost 3: Líbia után Szíria megtámadása következhet?

Afterpost 4: Bunkerromboló bombák Izrael kezében

Útra kelni

Olvasom, hogy kialakítják a magyar El Caminot, a Magyar Zarándokutat. Eljöhet az ideje, hogy egy rövid időre kivonjam magam a forgalomból, ez a hazai alkalmas lehet.

Sam Keen Belső tűz című könyvében a következőket olvastam: Aki zarándok akar lenni, az biztos lehet benne, hogy el fog tévedni. A régi cserkészkönyvben volt néhány gyakorlati jó tanács, amely hasznos lehet mindenkinek, aki eltévedt a keresés során. Először is, nem szabad pánikba esni. Másodszor, abba kell hagyni, amit éppen csináltunk. Harmadszor, le kell ülnünk, és meg kell nyugodnunk. Negyedszer, tájékozódási pontot kell keresnünk. Ötödször, követnünk kell azokat a csapásokat vagy a patakokat, amelyek lefelé vagy a nyílt terület felé vezetnek. A felfedezőknek tudniuk kell, hogyan érezzék jól magukat, miután eltévedtek. A szellemi kaland akkor kezdődik, amikor befejezzük a tettetést és az előadást, s elfogadjuk, hogy összezavarodtunk és bizonytalanok vagyunk.

Na, ha ezt én ezeket tudni fogom, egy másik ember leszek!

Hetesi Zsolt - riport

A YouTube-on megtalálható a DunaTV riportjának második és harmadik része is. Érdemes lehet elolvasni a könyvét is: Utolsó kísérlet.

HOME

A fenti címmel van a YouTube-on egy másfél órás film a Földi klímájának felmelegedéséről és ennek hatásairól. A gyerekekkel együtt néztem, mert nagyon szép felvételek vannak benne. Gondoltam, hogy a tartalmát ők úgysem értik, mivel angol a szövege. Nem így volt. Amikor a sarki jéghegyek olvadásánál tartottunk, Andriskám zokogni kezdett, hogy ha az ő felnőttkorára a jéghegyek el fognak olvadni, és nincs mit tenni ellene, akkor minek is élni!? Különben is hallott már erről, és a hírek, amik eljutottak hozzá, nagyon aggasztóak voltak számára (is).

Ölbe vettem és elmondtam neki, hogy a Föld klímája már sokszor változott az évezredek és évmilliók alatt, és fog is még változni. A változások az életünk részei, amiktől nem kell félni, sőt, abban vannak a lehetőségeink (is). Úgyhogy alkalmazkodunk majd hozzá, még ha ma még nem is tudjuk, hogyan. És ez általában így is van. Talán van kedved hozzá, hogy megnézd ezt az igényes filmet, és megválaszolod ezt a kérdést magadnak (is).

Afterpost: A klíma kultúrtörténete

Jól kéne lakni

A fenti címmel írt bejegyzést Zoli a blogába, amit promótált az index. Hát igen, sokan vagyunk, akik a saját kárunkon tanuljuk meg, hogy nem a nyerő képletet alkalmazzuk például a pénzügyeinkben. De sosem késő a változást elkezdeni! Ehhez ajánlom a legjobb szívvel mindenkinek Robert Kiyosaki könyvét, a Gazdag papa, szegény papát.

Annak idején, mint mindenki más, az én szüleim is megvették az önkormányzattól a lakásukat, amit azelőtt béreltek. És jó vétel volt, tényleg kár lett volna kihagyni. Csakhogy a lakás lett a család legnagyobb (egyetlen) „befektetése”. Illetve csak azt hittük, hogy befektetés, de hogyan lehet annak tekinteni valamit, ami pénzt nem hoz, csak visz? Ilyen befektetési „portfólióval” csak a kudarc várható - előbb vagy utóbb. És hányan fogják ezt elszenvedni a nem túl távoli jövőben? Akik elolvassák a fent ajánlott könyvet, talán megértik, és elkerülhetik ezt a hibát.

Afterpost: kb. két éve kerülgetett egy brokernetes fiú azzal, hogy fektessek be nála. Már majdnem meggyőzött az ázsiai alapok hosszú távú előnyeiről, de végül azzal utasítottam vissza, hogy saját lakóingatlanba befektetni mennyivel célszerűbb. Ugyanis az nem csak egyre értékesebb lesz, de még lakunk is benne, tehát dupla haszon. Ha a fiú olvasta volna Kiyosaki könyvét, és pláne ha akkor kölcsönadja nekem, elfogadtam volna az ajánlatát. Persze a mi lett volna, ha? egy nehezen megválaszolható kérdés…

State of the Future 2009

Matolcsy György hétről hétre azzal emeli nálam a „részvényei árfolyamát”, hogy olyan könyveket és írásokat ajánl, amik a számomra talán legérdekesebb kérdésekkel foglalkoznak: hogy merre megy a világ, és mit hoz a jövő. A szokásos kérdések a Millenium Project kutatóműhely címbéli jelentésében a globális felmelegedés, a szén-dioxid-kibocsátás, az energiával kapcsolatos anomáliák, a túlnépesedés vagy a szegények és a gazdagok közötti rés szűkítése.

.

Érdekes szempontok a demokrácia helyzete, az etika megszilárdítása, a béke megőrzése, egyetemes megállapodások és vagy a közös globális intelligencia szükségessége, a nők helyzete a világban.

Engem leginkább azok a felvetések érdekelnek, amelyeket magam is figyelembe vehetek, amikor a saját hosszú távú stratégiámon gondolkozom. Ide tartoznak a vízhiány, a várható élettartam és a tudásszint emelkedése, és az egészséggel kapcsolatos fejlesztések is (genetika, nanotechnológia az egészségmegőrzésben).

Jeff Rubin

Egy ideje leginkább Matolcsy György könyvajánló rovatát keresem a Heti Válaszban. Most sem csalódtam, A globalizáció vége címmel ajánlja a címbéli író könyvét (Why Your World Is About to Get a Whole Lot Smaller, Oil and the End of Globalisation), rövid összefoglalóval. Amiből - szokásom szerint - idézném, ami engem megfogott.

Az elmúlt négy évtized új világa a globalizáció világa, mely az olcsó kőolajon alapult, mert az alacsony szállítási költségek lehetővé tették a fejlett nyugati országok termelésének globális kihelyezését. A globalizációhoz nem elsősorban az olcsó ázsiai, afrikai vagy latin-amerikai munkaerő kellett, és nem csupán új hírközlés, hanem az olcsó olaj miatti alacsony közlekedési és szállítási költségek. De mi történik az olajjal?

2000 és 2008 között hétszeresére nőtt a kőolaj ára. (…) Az évtized elején a recesszió még 20 dollár/hordóra vitte vissza az olaj árát, a mostani recesszió már csak 40 dollár/hordóra, és ma megint 70 dollár körül van. (…) Közben kimerülnek a korábbi olajkutak, és egyre messzebb, egyre mélyebben és egyre nagyobb költséggel lehet csak kitermelni: az alaszkai olajhomok, a kelet-szibériai és sarki olaj, vagy a hurrikánok sújtotta mexikói-öbölbeli olaj kitermelési költsége 90 dollár alatt nem áll meg. Már a közeljövőben energiahiány lép fel a világban, a kőolaj hiánya néhány éven belül 200 dollárra viszi fel az árat, és ez véget vet a globalizációnak.

A napelem és a napkollektor, de még a cukornádból nyert üzemanyag is ígéretesek, azonban nem lesznek képesek kiváltani a mai kőolaj-felhasználás zömét. Energiahiány és árrobbanás lesz, ami visszavisz minket a globalizáció előtti világba. Milyen lesz az új világ utáni régi világ?

A globalizáció helyére a helyi gazdaság lép: a helyben és közelben termelt élelmiszer, a közeli kirándulóhely, a helyi energia - bio-, geotermikus, vízi és napenergia -, a tömegközlekedés, a villamosított vasút és persze a kerékpár. Felértékelődik a helyi közösség, mert sokat tudunk adni egymásnak, helyben. (…) Magyarországnak is döntően az európai integrációra, a vízre, a mezőgazdaságra, a családra és a közösségekre kell építenie jövőjét, nem fosszilis energiákra. Az időgép már elindult: vissza a múltba.

Mit is lehet ehhez hozzátenni? Talán röviden most csak annyit, hogy az új világunk kihívásai közül csupán egyetlennel, az olajhiánnyal foglalkozik a könyv (-ismertető). És nem beszél például a környezetszennyezés vagy a népességrobbanás kérdéseiről. Érdemes elgondolkodni, milyen társadalmi hatásai lesznek ennek a világméretű folyamatnak, és milyen hatása lesz a mi életünkre ez a kényszerű időutazás!

Anthony Robbins

Sok éven keresztül messze elkerültem a könyvesboltokban az úgynevezett sikerkönyveket. Úgy gondoltam, valódi és használható tudást csak a bizonyítottan tudományos forrásokból lehet szerezni, a többi gagyi. Aztán idén elolvastam pár ilyen könyvet, és kezdtem úgy látni, a gyakorlatban használható tudás itt hever előttünk, csak kicsit nyitottabban kell keresni. Valahol felfigyeltem Anthony Robbins nevére, majd a képére, és végül megvettem ezt a könyvet. A legjobb szívvel ajánlom azoknak, akik szeretnének célokat kitűzni, és azokat elegánsan elérni, magukkal és másokkal együtt, a saját és a mások örömére. Alább egy televíziós riport az emberrel; szerintem még akkor is érdemes belenézned, ha esetleg nem tudsz olyan jól angolul.