Monthly Archive for június, 2011

Lenhardt Balázs vs. Gyurcsány Ferenc

Azt hiszem, a Gyurcsány-ügy már tényleg nem elsősorban az emberről magáról, a bűnösségéről, vagy az államadósság megnövekedéséről szól. Hanem arról, hogy működőképes-e a demokráciának hívott társadalom-szerveződési alapelv, amiben hinni akartunk. És talán még akarunk is?

Gondolatban végignézve az elmúlt évszázadon, amikor úgy elterjedt ez a „nyugati módi”, azt látom, hogy kezdetben talán bíztatónak tűnt. Szépen meglódult a világban a gazdasági fejlődés, az emberek várható élettartama, a népesség, az életszínvonal, a közoktatás stb. Sosemlátott fejlődésnek indult a tudomány, a kultúra már bárki számára elérhető. Hogy az internetről ne is beszéljünk.

És miket eredményezett ez a demokrácia? Vigyázat, nagy szavak jönnek! Értéktorzult fogyasztás-kultúra, hitevesztett társadalom, manipulált állampolgárok által megválasztott felelőtlen vezetők, mint például nálunk Gyurcsány Ferenc. De más országokban sem jobb a helyzet.

Hogy lehet ilyen a világ? Miért nem javítja meg már valaki? Miért nem a „jó irányba” mennek a dolgaink, hiszen ezt ígérték nekünk, a folyamatos fejlődés elvéről beszéltek az iskolában is! És még ma is a fenntartható fejlődésről papolnak? Miért nem látjuk ezt magunk körül?

A választ talán meglepő irányból, a termodinamika II. főtételétől, illetve az entrópianövekedés vagy entrópiamaximum elvéből is levezethetjük: Ha egy rendszer adiabatikusan zárt (vagyis a környezetéből nem vesz fel hőt), akkor a rendszerben lejátszódó spontán folyamatok során a rendszer entrópiája mindaddig nő, amíg be nem áll az egyensúlyi állapot. Egyensúlyi állapotban a rendszer entrópiája maximális.” Ha ez igaz, akkor az evolúció elve nem az. Tehát összességében nem fejlődés, hanem a világ egyfajta visszafejlődése, „rendezettségének leépülése” az, amit tapasztalunk magunk körül!

Így én felmentettem magamat (is) a világ megváltásának magasztos feladata alól. Az érzelmeimet leszámítva már nem várom el azt, hogy a dolgok a „jó irányba” menjenek. Azok ugyanis a rendezetlenség irányába mennek, és ez így van jól. Mondjuk ha jöttment gyurcsányok ezt nem gyorsítanák ilyen hatékonyan, az azért tetszene a világ rendjével titokban kicsit ellenkező lelkemnek…

(Meddig el lehet jutni egy albizottsági meghallgatásról készült videobeszámoló kapcsán…? Balázs, jó volt hallgatni a beszólásodat! Helyettem is mondtad.)

Aki nem ültet, magára vessen!

Az olaszok 92%-a az atomenergia ellen!

Mégpedig úgy, hogy 16 éve nem volt olaszországban érvényes népszavazás az alacsony részvétel miatt!

Berlusconi elismerte vereségét. „Olaszországnak most le kell mondania arról, hogy az atomenergia ismét energiaforrása legyen, és a megújuló energia termelésére kell összpontosítania” – mondta.

Megjegyzem, Svájcban atomellenes döntést tud hozni a kormány és a parlament is… Nálunk ez nem várható.

Pláza-stop!

A multinacionális áruházláncok be- vagy inkább kitiltásának kérdését már emlegettem itt, és tessék: az LMP-től származó pláza-stop-ötlet megtetszett a Fidesznek is! Kimondhatatlanul nagy szükség van erre, elsősorban a magyar mezőgazdaság, ipar és kiskereskedelem védelme érdekében. Ők ugyanis nem tudnak versenyezni a mindenkori (külföldi) dömpingárakkal.

ÉS IGEN! Pláza-stop!

Hogyan élte túl Kuba az olajválságot?

A közösség ereje - Kuba from Jigsaw on Vimeo.

„Azt az összefüggést találtuk, hogy Kuba saját mesterséges olajcsúcs-válságával, amelyet a Szovjetúnió összeomlása váltott ki, modellje lehet annak a folyamatnak, amely az egész világban végbe fog menni. Azt szeretnénk megvizsgálni, hogy mi az a tényező, ami képessé tette Kubát, a kubai embereket, hogy kilábaljanak a válságból, hogy átvészeljék ezt a nehéz időszakot, anélkül, hogy harc indult volna meg az erőforrásokért.”

Eszközkezelő

Elsőre talán furcsa lehet, hogy a tervezett állami eszközkezelő a bedőlő devizahitelesek lakásait egyharmaddal olcsóbban venné át a bankoktól, akiknek a vételár feletti követelésüket el kellene engedniük.

Ha viszont számba vesszük, hogy a bedőlt hitelekkel egyébként is pontosan így járnak el a bankok a kényszerértékesítés során, akkor már inkább az ügyek nagy száma lehet újszerű a hírben. Ha jól tudom, 100.000 körüli a bankok felé nem törlesztő adósok száma. Mondjuk, hogy az átlagos tartozásuk és a lakások értéke is 10.000.000 Ft körül van. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, ezer-milliárd forintos nagyságrendet kapunk. Ez a fele-harmada például a nemrég elkobzott magánnyugdíj-vagyonnak, vagy éppen a MOL értékének (ha a legutóbbi tranzakciót vesszük alapul). A kormány erre 2012-ben 5 milliárdot irányzott elő…

Az elmúlt évekhez viszonyított piaci értékcsökkenésnek realizálódnia kell a valóságban is, a bankoknál nyilvántartott értékek már a múlté. Jó befektetés-e nekünk hosszú távon, ha az adófizetők pénzén, a mai értékükön megveszi ezeket az állam? Mennyit fognak érni ezek 5-10 év múlva?

Ha drága lesz bennük lakni, akkor további értékvesztésnek néznek elébe. Ha gazdaságos, akkor értéktartók lesznek, és lesz, aki megfizeti a bérleti díjat, amiből a megvásárlásuk térül az államnak. Azt azért jó tudni, hogy amíg a rezsit - természetesen - a bérlő fizeti, addig a bérbeadónak nem érdeke költeni energetikai korszerűsítésre. Hacsak meg nem emeli a bérleti díjat ennek megfelelően.

Az viszont rövid távon mindenképpen jó, hogy az ingatlanpiac nem él át egy hirtelen sokkot ezeknek a kisebb (20M alatti értékű) lakásoknak a kényszerértékesítésével. A nagyobbak esetében más megoldást kell találjanak a tulajdonosok. Meggondolandó lehet például azok két vagy több kisebb lakásra való felosztása és értékesítése, ezekből finanszírozva az energetikai korszerűsítésüket. Elkerülendő a következő 5-10 évben a folyamatosan emelkedő rezsiköltségek miatti, várhatóan a most elszenvedett 30-35%-nál is súlyosabb további értékvesztést.

Összefoglalva: az eszközkezelőnek nem kellő, 20 milliónál drágább, bedőlt hitellel terhelt ingatlanok hamarosan, kb. 2/3 áron kikerülnek a piacra. Amennyiben az energetikai felújítások elmaradnak, az értékvesztés tovább fog folytatódni. Ugyanis a következő években a vételárak egyre inkább meghatározó szempontja lesz az energetikai tanúsítvány, mely a négyzetméterenkénti, fajlagos fűtési (és hűtési) energiaigényt mutatja.

Februári írásom az eszközkezelő-ötletről itt olvasható.

A témában a Fenntartható Ház oldalon találhatók további információk.

Széllel szembe - Paks

Íme egy csokorra való érv az Energialkubtól a paksi atomerőmű bővítése ellen. Az EU nem támogatja, a piacról sem lehet finanszírozni. Közpénz - korrupciós veszély, árgarancia nélkül. Magyarok helyett külföldi befektetők és kivitelezők. Kiszorítja a megújuló projekteket a támogatásokból. Csekély munkahelyteremtő képesség. Engedélyek hiánya. Uránimport-fűggőség Oroszországtól. Baleset- és terrorveszély.

Aligha lehetne még egy olyan projektet találni, amely annyira szemben áll a deklarált kormánypolitikával, a Széll Kálmán tervben rögzített költség- és adósságlefaragással, mint egy új atomerőmű felépítése.

Ha az amúgy is deficites költségvetés 3000 milliárdot elkölt az atomerőműre, aligha marad elegendő forrás a kis-és nagyléptékű megújulók, a fenntartható energiarendszer támogatására. Pedig a sokféle energiahatékonysági, megújulós és kis CO2-kibocsátású technológia 2-10-szer több üvegházgázt tud megspórolni ráköltött forintonként, és mindezt 20-40-szer gyorsabban. Így valóban csökkenhetne az energiafüggőség, és nőne az ellátásbiztonság. Ráadásul egy hőszigetelésre, nyílászáró- és kazáncserére, napkollektorokra, napelemekre, fűtéskorszerűsítésre, passzívház-építésre, kis biomassza- és biogáz-erőművekre épülő programnak a munkahelyteremtő és -fenntartó kapacitása is sokszorosan nagyobb lenne.”

Afterpost: miért kell azonnal leállítani a paksi erőmű bővítésére irányuló munkálatokat?

Afterpost 2: elhallgatták a magyarok véleményét?

Afterpost 3: nem csak a cunami, de folyó áradása is kiütött egy atomerőművet

Afterpost 4: Fellegi Tamás miniszter szerint, ha nem bővítik Paksot, megduplázódnak az energiaárak.