Magyarországon ilyen szerkezetű ház tudtommal még nem épült. A világ legszegényebb, katasztrófa- illetve háború sújtotta vidékekre fejlesztették ki a technológiát. Sivatagos környezetben hő- és vízszigetelés nélkül is működik, egy szükséglakás 2 hét alatt elkészülhet így. Legalapvetőbb hozzávalók: sok föld helyben kitermelve, élőmunka, némi adalékanyag, víz, műanyag zsákok, szögedrót, ajtó, ablak, minimális gyártási és szállítási energia, minimális szaktudás. Lásd a fenti videóban!
Hő- és vízszigetelve, korszerű épületgépészettel és nyílászárókkal a mi éghajlatunkon is alkalmazható, akár tetőszerkezettel és bármilyen fedéssel, akár domb- vagy földházként is. Az „építési rendszer” nálunk nincs még minősítve (igazán kidolgozva sem), ami az építési engedélyezést megnehezítheti, ha nem is lehetetleníti el. Egy ilyen átlagos családi ház építési költsége nagyságrendileg a kétharmada-fele lehet egy hagyományoshoz viszonyítva, a megtakarítás elsősorban az épület tartószerkezetein jelentkezik.
Szerintem nagyon érdekes! Egy gyorstalpaló tanfolyam angolul tudóknak:
„El tudnánk látni magunkat élelmiszerrel a saját fajtáinkkal. Miért kell azt a sok szemetet behozni?”- modat a filmből egy gazdálkodótól.
„Az ENSZ Élelmezésügyi és Megőgazdasági szervezetének az adatai szerint az elmúlt évszázadban eltűnt a növényfajták 75%-a, és jelenleg az emberiség élelmezését 12 növényfaj és 5 állatfaj biztosítja” - Kiss Csilla, Védegylet.
Nem tudom, mondtam-e már itt a blogon: a multinacionális áruházláncokat azonnal ki kellene utasítani az országból! A kezdeti kellemetlenségekért később bőven kárpótolnának az előnyök! Zseniális kisfilm a biodiverzitás felszámolásáról a Védegylettől. A teljesebb megértéshez ajánlomMolnár Géza helyzetelemzését is elolvasni!
(A videó létrejöttét az Európai Únió támogatta. A videoban megjelenő vélemények és értelmezések nem tekinthetők az Európai Únió hivatalos állásfoglalásának, és kizárólag a Védegylet Egyesület felelősségét képezik. Tényleg?)
Afterpost 4: Film: Ételed legyen orvosságod, orvosságod ételed! (témák: ételeink kora, gémmódosítás, termőföld, víz és levegő kihísználása, műtrágya vs. egyéb ásványok hiánya, nővényvédelem, a főzés hatása vs. nyers ételek, szuperételek vs. szuperfogyasztás, meditáció, vegetariánus étrend, táplálékkiegészítők vs. gyógyszergyárak, gyógyszerek mellékhatásai, egészségügy 500 Mrd USD, marketing, állami szabályozás, felügyelet és hatóságok)
Afterpost 5: Egy cikk az élelmiszerárak emelkedéséről a klímaváltozás hatására. Szerintem a kérdés a biodiverzitás és az energiaárak kérdése nélkül aligha vizsgálható érdemben, persze ezekkel talán túl bonyolult lenne a környezetvédelmi cikk írójának a feladata…
Illés Zoltán államtitkár az indexnek elmondta: a környezetvédelem és a vízügy azért kapott ekkora vágást, mert képes bevételeket termelni, ezeket a pluszbevételeket az államtitkár a hatósági díjak és a bírságok brutális emelésétől várja. „Az utolsó fűszálat is százmilliókra bírságoljuk” – szólt a lendületes Illés-szlogen.
A fő irányokat jól illusztrálja, hogy Illés pozitív példaként az Aggteleki Nemzeti Park általa 2010 őszén kinevezett új igazgatóját említette, aki az igen magas, percenként 32 forintos szerződéses mobiltarifákat látva elvette a munkatársak sim-kártyáit. Telefonálni hónapok óta nem tudnak, a munka hatékonysága természetesen jelentősen romlott, de a havi kiadás közel egymillióval csökkent csak emiatt.
Marad még például a vízügynél valaki, aki hajlandó lesz dolgozni is?
És akkor most tegyük rendbe a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő (passzív) házakkal, felújításokkal kapcsolatos legáltalánosabb hiedelmeket!
1, bonyolult épületgépészetre van szükség, aminek magas a fenntartási költsége?- A vélekedés oka az, hogy a szenzációhajhász újságírók cikkei és kisfilmei úgy mutatják be az alacsony energiaigényű épületeket, mint egy drága, bonyolult automatizált gép. Ezzel szemben a jól megtervezett zéróközeli energiaigényű ház elsősorban építészeti megoldásokkal (tájolás, hőszigetelés, légzárás, árnyékolás) csökkenti le az energiaigényét. A bonyolult kazán helyett egy egyszerű hővisszanyerő szellőztető berendezés felelős az állandó légcseréért és a tartalék fűtésért, benne egy hajszárító teljesítményéhez hasonló elektromos fűtőszállal (a tartósan borult, leghidegebb téli napokra). Tehát a passzívház fűtési rendszere egyszerűbb a hagyományos fűtésnél, a kevés mozgó alkatrész pedig nem igényel több karbantartást, miközben nincs sem kémény, sem kazán, sem gázvezeték az épületben.
2, nem lehet kinyitni az ablakot?- A passzívház energiatakarékosságának egyik alappillére (30-50% arányban) a meleg levegő kontrollálatlan kiáramlásának megakadályozása. Helyette a friss és megszűrt, pollenmentes tisztaságú levegőt a 70-90%-os hatásfokú hővisszanyeréssel működő szellőztető berendezés biztosítja folyamatosan. Viszont amikor a természetes külső légállapotok megfelelőek lennének a lakásban ia, az ablakok akár éjjel-nappal is kitárhatóak. A fűtési-hűtési szezonban azonban célszerű zárva tartani őket a kis energiamennyiségekkel beállított finom egyensúly megőrzése érdekében. Tehát az ablakokat ki lehet nyitni, bár erre nincsen szükség, mert az időszakos kézi szellőztetésnél állandóbb frisslevegő-ellátást biztosít a hővisszanyerő szellőztető berendezés.
Íme egy frappáns megoldás arra, hogy a passzívház előnyei ötvözhetők a hagyományos ház hangulatával, még nagyobb szabadságával. A tervezéskor két részre bonthatjuk az épületet, és a minimálisan szükséges méretű passzív lakótér mellé építhetünk egy nem passzív zónát is. Amiben tavasztól őszig teljesen nyitottan, télen pedig akár kandallóval fűtve szolgálhatjuk ki az időszakos kikapcsolódás vagy vendéglátás mindennapitól eltérő igényeit is.
3, drága? - A létesítési költségstruktúrában a hangsúlyok máshol vannak, egyes beépített anyagok és szerkezetek minősége jóval meghaladja a hagyományos épületben megszokott színvonalat, legalábbis ami az épület határoló szerkezeteit (falak, födém, nyílászárók) illeti. Illetve a hővisszanyerő szellőztető berendezés új elem. Ezek költsége magasabb, miközben nincs szükség kazánra, gázbekötésre, kéményre, és ami a legfontosabb, töredéke a működtetési energiaigénye! Ez összességében 0-30% induló beruházási többletköltséget jelenthet egy hasonló mérteű, hagyományos épületekkel összehasonlítva. De itt jegyezném meg, hogy aki valóban megértette a fenntarthatóság logikáját, az akár a költségtöbbletek arányában csökkentheti a számára szükségesnek ítélt alapterületet. Így akár meg lehet takarítani az egyébként hosszú távú és egyre növekvő megtakarításokat eredményező és környezetbarát technológia kezdeti többletköltségeit is!
Ha többet akarsz tudni az energiatudatos építésről, felújításról, kattints a következő weboldalra:
„A FAO úgynevezett globális élelmiszerár-indexe 214,7 pontra szökött fel az év utolsó hónapjában a novemberi 206,0 pontról, s ezzel meghaladta a 2008 júniusában beállított 213,5 pontos történelmi rekordot.
A legnagyobb mértékben a gabonafélék és a növényi olajok drágultak, főként a rossz időjárás miatt.
A gabonafélék, olajos magvak, tej-és hústermékek, cukor árának havi változását tükröző index sorban már a hatodik hónapja emelkedett.
A FAO elemzői szerint az árak tovább emelkedhetnek, különösen a kukorica, a búza, illetve más gabonafélék drágulhatnak a következő hónapokban a mezőgazdaság számára kedvezőtlen időjárás miatt.
Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az árak most magasabbak, mint a 2007/2008-as élelmiszerválság idején, az akkor a válság kialakulásában együttesen ható tényezők - rossz termés a fejlődő országokban, ugrásszerű olajár emelkedés - nem hatnak olyan nagy erővel. Ráadásul a raktárkészletek felszabadításával egyelőre még enyhíteni lehet a rossz időjárás miatt bekövetkezett termeléscsökkenés hatásait.” (index)
Rossz termések, na ilyenek lesznek továbbra is, ugyanis a klímaváltozás hatásai csak fokozódni fognak. És hozzá kellemetlen hírek a békében és az alacsony olajárban (és élelmiszerárban) érdekelteknek: Izrael ujja a ravaszon. A Wikileaks anyagai szerint Afrikában többfelé robbanásig feszült a helyzet. Például Szudán déli, olajban és gázban gazdag része január 9-én népszavazást tart az északi országrésztől való leválásról, ahol a vezetékeik futnak, miközben a felek gőzerővel fegyverkeznek. (Szudánnak Szaud-Arábiához mérhető olajkészletei vannak.)
Ennyit az élelmiszerárak szempontjából fontos tényezők alakulásáról.
A No Emisszió Misszió kiváló cikkéhez csak annyit tennék hozzá, hogy ha bioetanollal próbálnánk megoldani a Föld energiaigényét, ahhoz az összes mezőgazdasági termőterület sem lenne elegendő. Semmivel sem jobb, mint a fával tüzelés, csak folyik, tehát benzintankba tölthető. Csak annyiban bio-, hogy nem ásványi eredetű. Nem „zöld energia”.
Azt mondják, a XXI. században leginkább az édesvízért. Ha ez így van, érdemes lesz takarékoskodni vele. Tippekért nézd meg ezt az oldalt, benne a vízlábnyomunkról szóló infografikával. Ha ez így mind igaz, akkor a nagy húsevők agresszivitása fokozódhat, és a legbékésebb emberek várhatóan a vegetariánusok leszenk.
Valamikor ősszel, egy beszélgetésen mondta nekem valaki, hogy szalmaházban szeretne élni. Aztán belefutottam egy cikkbe, hogy Magyarországot egy szalmaház képviseli Brüsszelbena fenntartható európai építészetet bemutató kiállításon. És van olyan is, hogy Magyar Szalmaépítők Egyesülete.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali