Argentína adócsalással vádolja a világ első számú háztartási termékgyártóját, a Procter & Gamble-t, ezért november 2-án a dél-amerikai ország adóhatósága, az AFIP bevonta a cég működési engedélyét.
Az Argentína elnöki honlapján (www.prensa.argentina.ar) közölt vádak szerint a cég 138 millió dollárral túlszámlázta az importárakat, hogy az adózást elkerülve pénzszivattyút indíthasson kifelé az országból. „A P&G pénzt szivattyúzott külföldre és a befolyó jövedelmét elrejtette az Argentinának való adózás helyett” - írta a dokumentum. „Véget kell vetnünk ezeknek a trükköknek, amiket a nemzetközi cégek használnak” - adta hozzá a nyilatkozat. A Procter & Gamble 1991 óta működik Argentinában három gyárral és két elosztóközponttal. (Forrás:Greenr.blog)
Ezt a tényt, márint a multinacionális vállalatok nemzetközi pénzszivattyúzásának pofonegyszerű működési elvét minden gondolkodó, a gazdaság működéséhez egy icipicit is konyító ember pontosan érti és tudja. Mégis, még a legradikálisabban nemzetinek mondott pártok képviselői sem tesznek róla említést. Nem beszélve a hatalmon lévőkről, akik nem foglalkoznak azzal, hogy ezek a gigavállalatok mennyire átláthatatlanul végzik tevékenyégüket, azaz a nyereség adóparadicsomokban való elrejtését. Ellenben a beruházásaikat támogatják, sőt adókedvezményekkel versenyeznek értük!
A rendszer működtetésének egyetlen és utolsó akadályai a nemzeti határokon szedett vámok és a nemzeti adók, melyeket a Európai Únió, az Amerikai Egyesült Államok (hamarosan egyesülő) szabadkereskedelmi övezetével iktatnak ki. A nemzetközi gazdasági integráció nem újkeletű dolog, Magyarország számára azzal kezdődött, rögtön a honfoglalás után, hogy I. István Király koronát kért és kapott a római pápától. Így ezer esztendeje a nyugati „klubba” nyertünk felvételt. A nemzetközi integráció káros következményeit kicsiben jól bemutatja az Alföld mezőgazdaságának és földrajzának átalakulása az elmúlt évszázadok során.
„A világ legelismertebb offshore-ral foglalkozó civil szervezete, a Tax Justice Network(~Adóigazságossági Hálozat) 2012-ben tette közzé legújabb jelentését Estimating the Price of Offshore (~Az offshore becsült ára) címen. (A szervezet vezetője, John Christensen maga is kiugrott offshore bankár, a jelentés késztője, James S. Henry pedig a McKinsey konzulting cég volt fő közgazdásza, offshore specialista.) A jelentés szerint Magyarország benne van az offshore által legkedvezőtlenebbül érintett húsz fejlődő ország között. Sőt, 242 milliárd dolláros veszteségével megelőzi a nálánál sokkal nagyobb, és korruptabb hírben álló Lengyelországot, Ukrajnát és Kazahsztánt is! Az 1980-as évek óta Magyarországról kiáramlott összeg nyers számítások szerint a magyar államadósság két és félszeresét teszi ki! Ha igaz, amit a civil szervezet állít, akkor ez bombasztikus hír. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt harminc év megszorításainak többsége értelmetlen volt. Ezen felül pedig örökre érvényét vesztik azok a kijelentések, amelyek szerint a magyar állam túl nagy lenne, a jóléti juttatások pedig koraszülöttek.” (Forrás: Pogiblog)
SHTF (Shit Hits TheFan) = Az a pillanat, amikor a szar a ventillátorlapátnak csapódik – és mindenki kap belőle. Olvasás előtt nézz bele a fenti többrészes filmbe, aztán olvass alább a praktikus megoldásokról!
„Ezt a „cikket”egy Fernandó nevű Argentin fickó hozta össze a neten egy számomra ismeretlen periódus alatt. Mire én elkezdtem olvasni a „blogját”…már a vége felé járt, de azt hiszem egy-két hónap körüli időről van szó. Fernandóból és a FalFiles-ből adódóan, a FerFal nevet választotta azonosítónak a FalFiles Fórumán. Megírta Amerikai haverjainak az Argentín összeomlás történetét a saját szemszögéből, és hozzátette, hogy röpke 5 év távlatából mik lettek volna azok az egyszerű, olcsó, és alapvető előkészületek, változtatások, melyek könnyebbé tették volna az átállást számára. Valamint arra is sort kerített, hogy ecsetelje az összeomlás társadalmi hatását. Ugyan vallom, hogy az emberi természet nagyjából azonos, de csak fajokon, nemzeteken, kultúrákon és civilizációkon belül, úgyhogy annak ellenére, hogy FerFalhelyzetleírása tanulságos, a mindenkori helyi szituációk nagy szórást fognak mutatni, tehát az általa leírt társadalmi kórkép nagy valószínűséggel valami más árnyalatot fog felvenni Magyarországon. Persze lesznek hasonlóságok is.”
Város-e vagy vidék? Szóval – hol is húzza meg magát az emberfia? A betondzsungel is veszélyes, meg egyedül, mindentől távol is - a megoldás tehát ezeket a megoldásokat kerülni, és kisebb közösségekbe költözni, kertvárosokba ha lehet, avagy közösségeket alkotni, tömörülni a hasonló beállítottságú barátokkal, ismerősökkel, családtagokkal. Sokan vallják, hogy szomszéd, látó avagy hallótávolságon belül, a privát szféra megnyirbálását jelenti, de ezt az árat meg kell fizetnie annak, aki aki szükség esetén segítségért szeretne kiáltani.
Víz: a vízszűrő beszerzését vagy kútfúrást tedd a túlélési listád leges-legtetejére. Akármiféle SHTF szituáció fog bekövetkezni, a vízellátás azt meg fogja sínyleni. A mi esetünkben az Argentin gazdasági krach arra kényszerítette a vízműveket, hogy a karbantartás és minőségi ellenőrzés mellőzése által kompenzálja a kieső jövedelmeit.
Áram: közvetlenül a a 2001-esSHTF után Argentína három napig áram nélkül volt. Buenos Aires egy nagy, sötét temetővé vált. Emberek szorultak napokra liftekbe, az étel rohadt, kórházak, ahol csak pár órai tartalék üzemanyagot tartalékoltak generátoraik számára, sötétbe borultak. Áram nélkül alaposan megrövidülnek a napok. Nem sok mindenhez tudsz kezdeni miután lemegy a nap. Dolgozgathatsz egy kicsit a kertben is, de csak ha nem használsz elektromos szerszámokat. Persze a bűnözés is megugrik a sötétben, úgyhogy akármiféle dolgod akad egy elsötétült körzetben, egyik kezedben a zseblámpa, a másikban pisztoly. Miután évek óta küzdök ezekkel az áramszünetekkel, mit is szeretnék Karácsonyra? 1, generátort 2, napelemes+tekerős akksitöltőt.
Gáz: A gáz minősége is csúszik a lejtőn, valamint nemigen van sok belőle. Jó lenne egy elektromos rezsó is mindenesetre. Ha mind a gáz mind az áram gáz, azok a kis kemping-rezsók is megteszik, különösen azok, amelyek valamiféle folyékony üzemanyaggal mennek, mert azok kiválthatják egymást. Ha már itt tartunk, ha egy városban megszűnik a gáz és villanyellátás több mint két hétre, az már halálos csapda : hanyatt homlok menekülj, míg megteheted!!!
Piacok: általában valamiféle üres raktárhelyiségben v. telken kaptak otthont, amely felett az ellenőrzést egyik v. másik gengszter gyakorolja biztonsági szolgálatával. Akárki bérelhet egy standot 50-100 peso-ért (20-30$US) ezeken a piacokon, és árúba bocsáthatja portékáját, tehetségét.
Arany: az aranykereskedelem igazából a törtarany meg a lopott ékszerek - megszorult emberek kisebb értékei- adásvételével van kapcsolatban. (…) Ha visszamehetnék az időben vennék egy kis zsák aranygyűrűt. Zsebmetszők és kisstílű tolvajok egyenesen a nyakadról szedik le az aranyláncokat és adják tova azokat a kereskedőknek. Ez igen elterjedt vasútállomásokon, a metróban és hasonlóan zsúfolt helyeken.
Fegyver: a 2001-es válság után csak a legszűklátókörűbb, agya-mosott és politikailag korrekt idióták hitték továbbra is, hogy a rendőrség képes lesz megvédeni őket annak bűnözési hullámnak a következményeitől, ami a gazdaság összeomlását követte. IGEN, szükséged van fegyverre, gázpisztolyra, bors-spray-re, machete-re, fejszére, egy deszkára, melyből kiáll egy rozsdás szög: egyszóval akármiféle fegyverre, amit csak szerezni tudsz. Melyik is a túlélő, különösképpen a városi túlélő - akinek - igen, még most is - egy félig meddig funkcionáló társadalomba kell beilleszkednie - elsődleges fegyvere? Ez az önvédelmi fegyver nem más, mint a jó öreg (automata) pisztoly. Ez ugyanis nálad maradhat ugyanúgy az üzleti utak alkalmával, mint amikor a kertedet gyomlálgatod. Ezt akkor is megtart(hat)od, ha a kormány, miután rájöttek, hogy valóban itt a vég, azonnali hatállyal betiltja a fegyverbirtoklást… Egy nagy kapacitású, 15-19 tölős automatával már van némi esélye az embernek még túlerővel szemben is. Legyen legalább 500, de inkább 1000 minőségi lőszered pisztolyodhoz, mivel 100 nemigen lesz elegendő, ha a krízis elhúzódik. A hideg tények azt mutatják, hogy a támadások többsége akkor zajlik le, amikor az ember kilép az ajtón vagy hazatér – amikor is a legsebezhetőbb. Hangtompító - egyetlenegy dolgot fogok ezzel kapcsolatban mondani: szerezz be egyet ha csak lehetséges. Néha jobb csendben maradni… Golyóálló cucc - több garnitúrát!
Bűnözés: mindig is észnél kellett lenni, de az semmi volt ahhoz képest, ami a 2001-es gazdasági válság óta megy. Előtte leengedhetted a gyerekeket a ház elé játszani, vagy megengedhetted, hogy egyedül sétáljanak haza egy-egy házibuli után a szomszédságból, de ez mára már a múlté. Ha valaki bejut a házadba, garantálom, hogy ami csak él és mozog meg lesz erőszakolva, bántalmazni fogják, meg lesz kínozva…
Új autóvezetési elvek, szokások: legyen elég annyi , hogy ajtó, ablak zárva, fegyver a kezed ügyében, valamint a KRESZ mint olyan, megszűnik létezni. Ha hazád valaha is olyan helyzetbe kerül, mint az enyém, emlékezni fogsz arra, amit most mondok. Soha ne állj meg a pirosnál, vagy a stoptáblánál, ha nincs forgalom, különösen sötétben. Ismerek egy tagot, aki felszerelte a pick-up-ját azoknak a nehéz, vastag króm lökhárítóknak az egyikével abból a célból, hogy következmények nélkül üthesse el azokat, akik úgy akarják őt megállítani, hogy eléje ugranak… Még manapság is elém ugrik itt-ott egy fazon hátha megállok (ki tudja, tán még mindig van aki megáll és így ki lehet rabolni). Megcélzom őket, és padlógázt adok. Eddig még midig elugrottak előlem. Eleinte az embernek torkában a szíve, manapság már olyan rutin, mint a sebességváltás. Szomorú ha engem kérdezel. Ha teheted, fizess be egy aktív-defenzív tanfolyamra, ennek legalább annyi jelentősége lehet jövőd szempontjából, mint egy jó lőfegyver kiképzésnek.
A bors-sprayt a következő módon célszerű alkalmazni: 1. Idióta követ, villogtatja lámpáját, dudál, gesztikulál 2. Lassítasz és hagyod, hogy melléd kerüljön 3. Tíz az egyhez, hogy ekkor lehúzza az ablakát 4. Ekkor nyitod te is az ablakodat sprayvel a kezedben,és alaposan beszórod az utasterét. További autós megoldásokért (támadó „megsodrása”, követő lerázása és autótorlaszon való átjutás) olvasd el az eredeti blogbejegyzést (link fent)!
Emberrablás: amód, ahogyan maga a jelenség megjelent egyik napról a másikra lélegzetelállító volt hogy mást ne mondjak. 1. Semmiféle értékes holmidat ne említsd senkinek, sem családtagjaid időbeosztásáról ne beszélj. 2. Élj visszafogottan, szerényen. 3. Tanulj meg defenzíven (NEM összetévesztendő a KRESZ-szerinti defenzív fogalmával; inkább nevezném „Aktívan elkerülő” stílusnak) vezetni. Soha ne hagyd, hogy elvágják az egérútjaidat. Itt a golyóálló mellény jelentheti egy jól szervezett emberrablási csapdából való meglépést.
Állíts össze egy listát arról, hogy mit szereznél be, ha újból csinálhatnád!
Élelmiszer: az bizonyos, hogy soha nem lehet túl sok konzerved valamint tartósan tárolható élelmiszered odahaza. Talán itt hibáztam a legnagyobbat, ez bizony elkerülte a figyelmemet. Különösképpen olyat, mely évekig eláll. Ne feledd, hogy amikor a SHTF, ekörül fog kószálni minden gondolatod. Ha nincs, MINDENT meg fogsz tenni, hogy szerezz, ha meg éppen fel van töltve a kamrád, állandóan arról fogsz agyalni, hogy hogyan szerezhetnél belőle többet a jövőben. Ahogy az élelem ára megugrik vagy 2-3szorosára, vagy egyszerűen eltűnik a polcokról, rá fogsz eszmélni milyen értékes áru is igazából az élelmiszer. A képlet úgy néz ki, higy nem igazándiból éri meg az argentin kaját argentinoknak eladni. Miért is vesztegetnének el egy kiló húst 17 peso-ert a honi piacon, amikor el lehet nyomni 17 euróért a spanyoloknak. A következő szempontok alapján és fontossági sorrendben járj el:1) Nincs hűtésigénye 2) Nagy a tápérteke 3) Hosszú ideig (1-5 év) tárolható 4) Nem kell víz az elkészítéséhez 5) Főzés nélkül fogyasztható. Ezt magyarra lefordítva nagyjából a következő fog kijönni: konzerv (húsok, halak, zöldségek, sűrített tej), Szárított tésztafélék, dehidratált levesek, csokoládé, tejpor, lekvár, levesek, rizs, liszt, cukor, szárított bab. Javasolt, hogy friss gyümölccsel egészítsd ki az étrendedet. Nem árt, ha van egy kis háztáji veteményesed, pár gyümölcsfával.
Autó: vennék egy összkerék-meghajtásút, annak ellenére, hogy városlakó vagyok. Egy ilyennel az ember fel tud kaptatni a járdára, át tud vágni a terepen, ha ki kell kerülni egy útelzárást vagy utcai zavargást. Nem egyszer tapasztaltam, amint ezek a járgányok átmentek terepesbe vagy átvágtak a boulevard-okon, míg mi szegény autó-tulajdonosok meg voltunk rekedve. Ugyancsak, egy 4X4-es általában nehezebb olyan esetekre, amikor valaki le akar szorítani az útról, valamint mivel terepre van kalibrálva, a motor sokkal védettebb, tehát megbízhatóbb, arra az esetre, ha el kell ütnöd valakit vagy valakiket. Üzemanyagtartályokat, amibe belefér 400-500 liter.
Könyvek: ha szeretsz olvasni, kezdd el gyűjteni őket, még ha el sem is akarod hamarjában elolvasni őket.
Egészségügy: menj, és tettesd magad rendbe. Látogasd meg a fogászt, és javíttasd ki minden fogadat. Nincs rosszabba fogfájásnál, amin nincs ki segítsen. Ne feledd, hogy az orvosok sem lesznek annyira elérhetőek mint ma. Pár óra edzésbe heti három alkalommal nem fogsz belehalni. Hasznos az elsősegély-nyújtási tudnivalók elsajátítása is. Tarts elsősegély készletet mindenféle gyógyszerrel kiegészítve amire csak szükséged lehet. Ha állandó jelleggel szedsz valamit, próbálj meg belőle legalább egy évi készletet felhalmozni. Jut eszembe: halmozz fel némi patkány és csótánymérget.
Satöbbi: Azt tanácsolom, hogy nézzél széjjel, mi az, amit hiányolnál, miután a SHTF! Nézd meg hol készülnek. Ha külföldi gyártmány, fel fog menni az ára, ha egyáltalán lehet majd kapni. Esetemben jó példa (többek között) a Gilette eldobható beretva. Az államokban gyártják és ma már méregdrága. Mint mondtam, nézd meg a „Made In …” címkét, nincs sok értelme Kubai szivart halmozni fel csereáru gyanánt, ha Kubában élsz így van? Egyébként nem is úgy tekintenék ezekre az eszközökre, mint csereárura, hanem inkább mint ajándékokra annak érdekében, hogy bizonyos bürokraták, rendőrök, orvosok „jóindulatát magam felé terelgessem”. Apróságok, mint egy üveg szesz\bor, egy szép toll, parfüm, meg piperecuccok igen jól jöhetnek olyan alkalmakkor, amikor egy baráti szóra van szükséged bizonyos körökben, de nem csak maguk a csecsebecsék, hanem pár nyájas szó sem árt ilyenkor. Máskor, mások kerek perec megmondják, hogy le kell zsírozni a dolgot, és az 50-100 dolcsi elintézi a dógot.
Óriási a felháborodás belföldön de talán külföldön is a magyar kormány magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedései miatt. Ez rémálom, ez Argentina címmel jelent meg a Bloomberg szóhasználatára hivatkozva az index cikke. „A dél-amerikai országban 2001-ben az állam bekebelezte a nyugdíjpénztári befizetéseket (mintegy 3,2 milliárd dollár), de már ezzel sem tudott megmenekülni az államcsődtől. Két évvel ezelőtt pedig teljesen államosították a pénztári rendszert, a befolyó 24 milliárd dollárból pedig az ország 2005-ös csődjelentés óta tartó súlyos gazdasági válsága okán kieső adóbevételeket pótolták.” Magyar bankok elemzőit és sok külföldi szakértőt, publicistát is idéz az internetes portál a kritikusok oldaláról.
Engem viszont nem kérdeztek meg, aki két éve és idén nyáron is foglalkoztam itt a blogon az argentin válsággal, és annak megoldásával is. Aminek a lényege, hogy Argentina 2002-ben fizetésképtelenséget jelentett - persze tombolt az IMF. Majd ezt követően az országnak 6 sikeres éve következett, évi 9-10 százalékos gazdasági növekedéssel, és 2005-ben meglepetésre egy összegben visszafizette az IMF hitelét. Kicsit más, mint az index cikke, nem? De ha igazából erre gondolt a Bloomberg, akkor remélem igaza volt, és a következő években Argentina után - nem csak az eddigi intézkedések miatt- fenntartható és saját pályára állhat Magyarország is!
2008. novemberében írtam az argentin válságról. Az alábbiakban következik a folytatás, egy - Dean Bakerrel készült és - a Magyar Nemzet Magazinban megjelent interjú alapján.
A The Guardian rovatírója az alábbi kérdést tette fel cikkében, idézem: „Többet ér-e az IMF tanácsa, mint egy részeg csőlakóé?” A kérdésre erőteljes nemmel felelt.
Amikor Argentína 2002-ben fizetésképtelenséget jelentett hitelezőinek, az IMF tombolt. Mindent elkövettek azért, hogy Argentina fizessen. Nem így történt, és a latin-amerikai országnak ezt követően hat sikeres éve volt, igen erős gazdasági növekedéssel. (Az említett hat évben évi 9-10 százalékos gazdasági növekedést produkált, 2005-ben meglepetésre egy összegben viszafizette IMF hitelét, hogy az ország függőségét megszüntesse, hitelállományának háromnegyedéről pedig sikerült úgy megállapodnia hitelezőivel, hogy csak jóval kevesebbet és jóval hosszabb idő alatt kell majd törlesztenie. - MNM)
- Ön szerint van esélye egy olyan kis országnak, mint Magyarország a pénzügyi válság megbolydult viszonyai között sikerrel nemet mondani az IMF-nek? - Úgy gondolom, igen. Kockázatos stratégia, de ha jó a politikai vezetés, és kiforrott a gazdaságpolitika, akkor van erre lehetőség. Az IMF ugyanis nem akarja azt, hogy Magyarország olyan helyzetbe kerüljön, amilyenben nem lesz már más választása, mint hogy fizetésképtelenséget jelentsen be adósságára. Ezt nagyon-nagyon nem akarják. Nemcsak Magyarország miatt, hanem mert azért aggódnak majd, ki lesz a következő. Tehát ha Magyarország vezetése ebből kész előnyt kovácsolni, akkor az IMF-nek azt kell mondani: „Elszántak vagyunk abban, hogy elmenjünk a falig, és hát ezt tényleg nem szeretnénk, de ha túl nagy a nyomás, akkor arra is, hogy a szakadék szélén is túl.” Innentől a kérdés az, hogy az IMF mennyire veszi ezt komolyan, de ha igen, akkor meg fogja változtatni a feltételeit. Mondom, kockázatos, ám ha az IMF azt érzi, hogy Magyarország kész a szakadék szélén is túlmenni, ha kész rálépni arra az útra, amelyet Argentina is követett, akkor változtatni fog a feltételein.
Még meg sem jelent a bejegyzésem a google readerben, már olvasom a cikket az indexen: Enged az IMF a románoknak
Afterpost: Véleményvezér az év hátralevő részének legnagyobb politikai kérdéséről
Afterpost 2: IMF update és miniszterelnöki álláspont(miszerint az IMF-fel kölcsönszerződést, és nem gazdaságpolitikai megállapodást tudnánk kötni)
Az alábbi postot az én legkedvesebb kollégáimnak ajánlom, a tegnapi beszélgetésünk apropóján.
A Magyar Nemzet Hétvégi magazinjában a fenti címmel olvastam riportot Novoszáth Péter közgazdásszal a 2001-es argentin pénzügyi válság és a mi jelenlegi válságunk szembeszökő hasonlóságairól. Ezt a riportot sajnos nem, de Noszováth egy a témában 2007. év közepén megjelenttanulmányát be tudom linkelni.
Számos tekintetben - a magas szinten állandósult államháztartási hiány, az ország eladósodottságának mértéke, a társadalombiztosítási költségvetés jelentős hiánya miatt - már elérkeztünk odáig, ahová Argentína is elérkezett röviddel az ország összeomlása előtt. Az alapvető költségvetési problémákat nem sikerült megoldani, és az új programok általában rövid időszakok után megbuktak. 1989-tól Memen elnök a neoliberális washingtoni konszenzus szerint a kereskedelem liberalizálását, a munkahelyek deregulációját és a jelentős költségekkel működő állami vállalatok (telekommunikáció, energia és közművállalatok) privatizációját szorgalmazta, előtte közpénzen megerősítve, és a nyereség állami kezességvállalással való garantálása mellett. Mindeközben nem épült ki versenyképes hazai ipar. Sebezhető, importra szoruló gazdasági struktúra jött létre. A privatizált cégek nyereségét külföldre vitték, így a költségvetési hiány az állam eladósodottsága és a privatizáció ellenére sem csökkent.
Voltak látványos eredmények is, hiszen a külföldi tőkebefektetések nagysága az 1990-es 1,8 mrd USA dollárról 1997-re 8,1 mrd-re nőtt, ezért ez idó alatt évente átlagosan 6,7%-kal növekedett Argentína GDP-je. Az első években sok embernek növekedett az életszínvonala, ettől kezdve külföldi utazásokra költhettek, import fogyasztási cikkeket vásárolhattak, és alacsony kamatlábakon vehettek fel dolláralapú hiteleket. Argentínát neves nemzetközi pénzügyi intézmények híres és elismert szakértői, tanécsadói olyan mintaállamnak tekintették, amely a globalizáció kihívásaira megfelelő válaszokat tudott adni, és példaként állítható más, kevésbé fejlett országok számára.
Az argentin gazdaság növekedése az ipari szektor zsugorodása mellett ment végbe. Az ipar részaránya a GDP előállításában 1990-ben 36%, 1999-ben 32%, 2000-ben 28%-ra csökkent. A munkanélküliségi ráta ugyanezen időszak alatt 6,7%-ról 25%-ra nőtt. A kormányzati kiadások növekedtek a korrupció burjánzott. Az ország külső államadóssága az 1992-es 27%-ról 1998-ra 47%-ra nőtt, ami közvetlenül a válság kirobbanásakor valamivel 50% alatt volt. (Összehasonlításul: Magyarország GDP-hez viszonyított államadóssága 2004-től 2007-ig évente növekedve 59,4%, 61,7%, 65%, 65,8% volt.) Ezek után, a nyugdíjrendszer magánosítása következtében a kormány bevételei 20-25%-kal csökkentek, mely új hitelfelvételekhez vezetett, jelentős részben éppen a magánnyugdíjpénztáraktól. Az 1998 óta húzódó recesszió alatt a befektetők szép lassan kivonultak az országból. A kormány kemény költségvetési politikája a belső kereslet csökkenéséhez vezetett, és az export egyre inkább versenyképtelenné vált.
2001-ben az argentin kormány kényszerpályára került. A közalkalmazotti fizetéseket és a nyugdíjakat is csökkenteni kényszerültek, ami a privát szférában is a fizetések csökkenéséhez vezetett. Az év második felében az államkötvények kamatának egyoldalú csökkentése bejelentését követően megindult a lakosság rohama a bankok felé. Erre a kormány maximálta a bankokból felvehető készpénz mennyiségét. Ezután következett a 29 áldozatot követelő tüntetéshullám, s a különféle demonstrációk ma is mindennaposak Buenos Airesben. A tüntetők szlogenje a „Takarodjatok” volt. Elszabadult a pokol, pisztolyokkal felszerelt emberek fosztogattak, bűnözési hullám kezdődött. Argentina 2002 januárjában hivatalosan is bejelentette, hogy képtelenné vált a külső államadósságának visszafizetésére.
A magyar gazdaságban is a neoliberális gazdaságpolitika érvényesül. Ennek fő hiányossága, hogy bár a költségvetés egyensúlyára törekszik, de nem teremti meg a a gazdasági növekedés, fejlődés feltételeit. Ugyanakkor feléli az ország még meglévő, mozgósítható erőforrásait. A gazdaságban az első visszaesés a lakáspiacon és az autógyártásban tapasztalható, de ez átterjed a fogyasztási piac szélesebb rétegeire is. Nálunk jelenleg még biztosabb a közszektor, de az összeomlás végzetes lehet. Első jelei: kórházak csődhelyzete, műtétek elmaradása, várólisták hosszabbodása. Korrupció.
Aki az IMF-hez fordul, annak már kockázatos a büdzséje. A kérdés, mikor indul el a láncreakció. Olyan kormányt nem lehet alkalmasnak tekinteni a válság elhárítására, amelyik vétkes a válság kibontakozásában, s nem vette észre, mekkora a baj. Jó volna végre megérteni, hogy Magyarországon komoly gazdasági válság van kibontakozóban.
Szóval, kedves barátaim, én nagyon szívesen írnék optimista bejegyzéseket, amelyek felett boldogan mosolyoghatnánk egymásra, csak hát nem jön össze… Vegyétek a fáradtságot, és gondoljátok végig a fentieket, még ha nem is esik jól, aztán kiki döntse el maga, van-e okunk aggodalomra.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali