Azt hiszem, a globális felmelegedés az 1970-es évektől megfigyelhető, emelkedő trend szerint folytatódik, illetve inkább még gyorsulhat is. Hiú ábránd azt várni, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenni fog. A folyamat akkor fog eldurranni, amikor felolvad a szibériai jégmező is, és alóla felszabadul a metángáz. A válságban ugyanis mindenki, a kormányok és valljuk be, a választók is a gazdasági növekedés fenntartásával vannak elfoglalva, bármiáron.
Tag Archive for 'klímaváltozás'
Nemrég megkaptam, hogy az írásaim „férfiaggyal írottak”, tehát nem nőknek valók. Ezért most nem írok mást, csak belinkelem:
A fenti állítás a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közlésén alapul (eredetileg a BBC News üzleti rovatában jelent meg). Állításuk szerint 60+60 évre elegendő gáz van a földben, csak egy kicsit fejleszteni kell a kitermelés technikáján, sőt: „a világ valószínűleg 250 éven át használhat gázt a pala- és szénmedencékben található „nem hagyományos készleteknek” köszönhetően. (…) Az IEA szakértőjének becslése szerint a jelenlegi éves felhasznált mennyiség mintegy háromszázszorosa áll rendelkezésre.”
Ehhez hasonló becslések időnként felröppennek az olajjal kapcsolatban is, nevezetesen hogy akár száz, vagy több évre is elegendő az emberiség számára az olaj a földben, elismerve, hogy a kitermelése egyre nehezebb = drágább. Az olaj kitermelése a kezdetekkor 1:50 hatásfokkal ment (1 horgó olajjal 50 hordót lehetett felszínre hozni), ma ez az arány 1:8 alatt van. Amikor majd jobban megközelíti az 1:1 arányt, akkor mindegy mennyi van még, végleg vége a kitermelésnek. Az 1:8-tól az 1:1-ig vezető út meg elég rögös.
A következők nem vélemények, hanem tények: 1, az energia ára világszerte felfelé megy, még akkor is, ha a világválság ezt időlegesen vissza is fordította. 2, a nemzetközi gázvezetékek nyomvonala fontos geopolitikai kérdéssé vált. 3, az energiahordozókért háborúkat vívtak (vívnak) a nagyhatalmak. 4, a klímaváltozás döntően ezeknek energiahordozóknak az elégetése miatt gyorsult fel sosem látott mértékben.
Száz szónak is egy a vége, fenntartásokkal kezelem az olyan szakértői véleményeket, amik az általam tapasztalt tényekből levonható következtetésekkel ellentétesek. Egyáltalán, a szakértői becslésekben csak mérsékelten bízom. Ha majd a mindennapok tapasztalati tényei is igazolni fogják az IEA szakértőjének optimizmusát, tehát az energia ára csökkenni fog, a gáz- és olajmezők, vezetékek körül béke lesz, a sarki jégsapkák és gleccserek visszafagynak, azaz a klímaváltozás tendenciája visszafordul, akkor hátradőlhetünk. Addig viszont az energia kérdésében inkább a konzervatív megközelítést javaslom.
Afterpost: benzinár 2011 januárig
Afterpost 2: Kategórikus orosz NEM a gázárak újratárgyalására!
Hetesi Zsolt 2010.11.23-i intejújában azt állítja, ha elkezd emelkedni az ősmaradványi energiahordozók ára (elkezdődött), akkor az hirtelen elszabadul. Ha a helyzet a mostanihoz képest tovább romlik, akkor megszűnik az energiahordozók szabadpiaca. Egy Bundeswehr-tanulmány szerint a jövőben növekedni fog az olaj (és a többi energiahordozó) szerepe a nemzetközi kapcsolatpk kialakításában, vagyis a diplomácia az energiahordozók köré csoportosul. Az exportáló országok céljaik akár agresszív megvalósítását is megkezdhetik - tessék csak behelyettesíteni! A szabadpiac megszűnése, a globális gazdaság összeomlása mellett elképzelhető a tervgazdaság részleges ujjáéledése sem. Hozzáteszem, hol is hallottunk erről? Demokrácia vagy talán szocializmus…
A 2008-as válság kicsit megtorpantotta a keresletet, de komoly energiahiány léphet fel rövid időn belül. Kína növekedése az elkövetkező 3 évben 9% körül alakulhat, ezzel elviheti Európa elől az összes orosz gázmennyiséget is, egyre több cső épül ebben az irányban! A megoldás kizárólag a földgázfüggőség csökkentése lehet, nem a több cső kiépítése ugyanazon beszerzési forrás felé.
A mezőgazdaság állapotáról ehhez képest újat nem mondott. Komplett kis rendszereket kell létrehozni az élelmiszertermelésre és az ennek során keletkező hulladékok energiatermelésre való felhasználására. És nagyobb hangsúly kell helyezni a megújuló energiákra.
Nagy kérdés az is, hogy ha kiapadnak az ősmaradványi energiahordozók, akkor a környezetbarát energiát előállító berendezéseket el tudják-e látni alkatrészekkel. Azt már én teszem hozzá, ezért kell lehetőség szerint nem gépészeti, hanem karbantartást nem igénylő építészeti megoldásokat alkalmazni a komfort biztosítására a jövő lakásainak tervezése során is.
Az eltérő hőkapacitásuk miatt a légkör felmelegedése sokkal gyorsabb, mint a tengereké, a különbség pedig nő. Emiatt megváltoznak az éghajlatot alakító szél-, párolgási és egyéb viszonyok. A szélsőséges időjárás ezért egyre gyakoribb már ma is, viharok, esőzések és szárazságok, hidegek és gutaütéses melegek gyors egymásutánban.
Érdekes a fogyasztói társadalmat bíráló álláspontja, ezt bemásolom szó szerint. Az évszázadokig fennálló szerves kultúrát olyanra cseréltük fel, ahol a kölcsönös nagylelkűséget és egymásra utaltságot felváltotta a pénz. A pénz mögött pedig energia áll. Ma minden szolgáltatást meg lehet venni, és így nincs szükség a másikra, nincs szükség a közösségekre sem. Pedig amíg nem építünk közösségeket, addig nincs esélyünk a túlélésre. Közösséget építeni viszont sokkal nehezebb, mert manapság az emberek az elmúlt évtizedek hatására szinte képtelenek az együttműködésre. (…) Lassan hétmilliárd ember él a földön, és hamarosan már nem a társadalom fenntartása, hanem az élelem biztosítása lehet a probléma. Lassan csak az alapvető szükségletek kielégítése lebeghet a szemünk előtt, de ahhoz összefogásra van szükség. Nem holnap, hanem most. (…) Ahhoz, hogy újraélesszük (a halott vidéket) , új vidékfejlesztésre és új közösségekre van szükség, emellett lokális élelem és energia kell, valamint rendszerbe foglalt megújuló energiás beruházások. Ez az utolsó esélyünk.
Afterpost: haladóknak arról, hogy a LEAP/E2020 kutatócsoport szerint a folyamatok egy új szakaszhatárához érünk a következő negyedévben
Aftrpost 2: Tibor bá’ víziója a jövőről
Gondolkodásra serkentő írása van a véleményvezérnek a fenti témáról. Mondjuk engem nem annyira a kérdés aktuálpolitikai része, sokkal inkább egy ott idézett állítás érdekel: a nagy pénzügyi válságban kiderült: a magántulajdon felelőtlenségéért végső soron az államnak és rajta keresztül az állampolgároknak kell fizetniük.
Várható-e, hogy a nagy pénzügyi válság elmúlik? Aki ezt a blogot olvassa, tudja, mi erről a véleményem. Életszerű-e, hogy a magántulajdon tágabb értelemben vett felelősséggel működjön? Aki látta már belülről üzleti vállalkozás vezetőinek döntéshozatali mechanizmusát, pláne vész esetén, az tudja a választ erre a kérdésre is. Jobb, ha minél előbb leszámolunk az illúzióinkkal. Valakinek fizetnie kell helyettük.
Milyen az állam fizetőképessége? Jó állapotában egyes, elszigetelten jelentkező és „kezelhető” méretű problémákat hatékonyan tud kezelni. Mint például Magyarország esetében nemrég a vörösiszap-ömlés során, vagy talán ide sorolhatjuk az USA Mexikói-öböl olajkataszrófájánál tett intézkedéseket is (nem összehasonlítva a kettőt). Annyit azért mindkettőről megállapíthatun, hogy a beavatkozáshoz rendelkezésre álltak az eszközök, és igen, elsősorban az adófizetők pénze (amit aztán majd több-kevesebb sikerrel behajtanak a károkozón).
De mi van akkor, ha az adott ország lehetőségeit jóval meghaladó probléma merül fel? Nem, ez nem lehetetlen! Sőt, számtalanszor megtörtént már a történelemben, akár csak háborúk idején, vagy igazán nagy „természeti” katasztrófáknál, hogy az állam tehetetlen volt. Legutóbb Pakisztánban, a világ hatodik legnépesebb országában volt hatalmas árvíz, mely átírhatja az ország jövőjét. Ilyenkor mire van lehetősége az államnak, és mennyi adóbevételre számíthat az állampolgáraitól? De a szabály igaz ez esetben is: az állampolgárok fizetnek, csak nem pénzzel…
Ipari termelés, fenti szóhasználattal magántulajdon okozta klímaválzozást élünk át, gazdasági világválsággal tetézve, olajhozam-csúcs idején. Nem tudom, mikor, hol és mekkora problémák során fog szertefoszolni az állam mindent megoldó mítosza. Azt viszont egyre inkább hiszem, hogy az jár jobban, aki hamarabb a saját kezébe veszi a sorsát, és hosszú távon nem számít túl sok segítségre.
Zsófia és Angéla esete figyelmeztető. Az akadémikus szerint a klímaváltozás hazánkban a szélsőségek beköszöntét jelenti, Az európai meteorológiai modell szerint mi a változásoknak épp a határán vagyunk: észak felé nagyon nedves, dél felé nagyon száraz nyarak várhatók, nekünk mindkét hatással számolni kell. Ami nem könnyíti meg például a mezőgazdasággal foglalkozók helyzetét, nehéz lesz eldöntenie egy gazdának, hogy például inkább belvízvédelemre, vagy inkább öntözésre próbáljon beruházásokkal felkészülni.
„Nem nehéz megjósolni, hogy az Alföldön pár évtizeden belül a természet visszaállítja a korábbiakhoz hasonló vízjárást. (Ami miatt az ártéri fokos gazdálkodás kialakult annak idején) Ugyanis a felmelegedéssel nemcsak a déli szelek beáramlása lehet hevesebb, hanem a leállóban lévő Golf-áram miatt lehűlő északnyugati térségből érkező hidegebb levegő is viharosabb sebességgel érkezik. Amikor az északnyugati és déli légáramlatok itt, a Kárpát-medence fölött találkoznak és keverednek össze, hatalmas mennyiségű, napokig ömlő csapadék hullik a térségre, és ez még a hóolvadással is egybeeshet. Megtörténhet, hogy a Kőrösök és Maros vízgyűjtő területeiről, a Felső-Tisza vidékéről és a Sajó és Hernád vízgyűjtőjéből egyidejűleg zúdul az Alföldre az áradás, sőt ez még egybeeshet a Dunán levonuló árhullámmal is. Az így kialakuló, együtt levonulni képtelen árvizek a magasabban fekvő területeket kivéve a teljes Alföldet elönthetik.” Idézet az Utolsó kísérlet könyvből (175.o.).
Azt már csak én teszem hozzá, hogy lásd Pakisztánt
Afterpost: hogy legyen egy magyar sosem-volt-ilyen is: a Balaton idén 126cm-en „tetőzött”, utoljára 1951-ben volt 125cm. 2010. december 10-én a partra kifújt a szél 30cm magas vizet.
Afterpost 2: brutális belvízhelyzet
Afterpost 3: 631 halott a Rió körüli sárlavinákban, és szupervihar Kaliforniában?
Afterpost 4: legalább kétezer éve nem volt ilyen meleg az a tengervíz
Afterpost 5: Yasi hurrikán Ausztráliában
Afterpost 6: Vulkán a kongói Goma városa alatt
Afterpost 7: Apokaliptikus homokvihar Phoenixben, Arizonában:
Klímaváltozás, globális felmelegedés témában a legjobb film, amit láttam!
A fenti címmel van a YouTube-on egy másfél órás film a Földi klímájának felmelegedéséről és ennek hatásairól. A gyerekekkel együtt néztem, mert nagyon szép felvételek vannak benne. Gondoltam, hogy a tartalmát ők úgysem értik, mivel angol a szövege. Nem így volt. Amikor a sarki jéghegyek olvadásánál tartottunk, Andriskám zokogni kezdett, hogy ha az ő felnőttkorára a jéghegyek el fognak olvadni, és nincs mit tenni ellene, akkor minek is élni!? Különben is hallott már erről, és a hírek, amik eljutottak hozzá, nagyon aggasztóak voltak számára (is).
Ölbe vettem és elmondtam neki, hogy a Föld klímája már sokszor változott az évezredek és évmilliók alatt, és fog is még változni. A változások az életünk részei, amiktől nem kell félni, sőt, abban vannak a lehetőségeink (is). Úgyhogy alkalmazkodunk majd hozzá, még ha ma még nem is tudjuk, hogyan. És ez általában így is van. Talán van kedved hozzá, hogy megnézd ezt az igényes filmet, és megválaszolod ezt a kérdést magadnak (is).
Afterpost: A klíma kultúrtörténete
Ezt a filmet megnézem, kivételesen: A hülyeség kora.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali