Ertsey Attila építész 2009-es interjújában nyugati és magyar szemmel vizsgálja a világ folyamatait. Mintha egy nagy összeesküvés-elméletben keresné a problémák okát. Például Németország kultúrfeladata eszmék legyártása és terjesztése: a környező népek (át)nevelése, például az oroszoké, akiknek szintén feladatuk van. Aztán eljutunk a bankokhoz, a G.P. Morgan és Rockefeller családok több hullámban elkövetett spekulációi okozta múltbéli károkozásokhoz.
’56 kapcsán a magyarság feladatáról is beszél, aminek a szabadsághoz köze van: „nekünk kell kimondani, hogy az „új világrend” megbukott”. Hmmm… megbukott volna?
Hogyan tovább? Ártéri tájhasználattal és gazdálkodással egészséges élelmiszerek biztosítása a Tisza völgyében, a klímaváltozáshoz igazodva. Helyi virtuális pénzek rendszerének megjelenése. Kisközösségi önvédelem és iskolafenntartás. Európa génmódosítási moratóriumának fenntartása, iparosított monokultúrás mezőgazdaság helyett az önellátó földművelés művészete, egészséges élelmiszerek.
Szerintem ezeket már nem lehet társadalmi méretekben megvalósítani. Egyéni, vagy inkább kisközösségi megoldásokban lehet gondolkodni. Erre van a 2011-es év.
És akkor most tegyük rendbe a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő (passzív) házakkal, felújításokkal kapcsolatos legáltalánosabb hiedelmeket!
1, bonyolult épületgépészetre van szükség, aminek magas a fenntartási költsége?- A vélekedés oka az, hogy a szenzációhajhász újságírók cikkei és kisfilmei úgy mutatják be az alacsony energiaigényű épületeket, mint egy drága, bonyolult automatizált gép. Ezzel szemben a jól megtervezett zéróközeli energiaigényű ház elsősorban építészeti megoldásokkal (tájolás, hőszigetelés, légzárás, árnyékolás) csökkenti le az energiaigényét. A bonyolult kazán helyett egy egyszerű hővisszanyerő szellőztető berendezés felelős az állandó légcseréért és a tartalék fűtésért, benne egy hajszárító teljesítményéhez hasonló elektromos fűtőszállal (a tartósan borult, leghidegebb téli napokra). Tehát a passzívház fűtési rendszere egyszerűbb a hagyományos fűtésnél, a kevés mozgó alkatrész pedig nem igényel több karbantartást, miközben nincs sem kémény, sem kazán, sem gázvezeték az épületben.
2, nem lehet kinyitni az ablakot?- A passzívház energiatakarékosságának egyik alappillére (30-50% arányban) a meleg levegő kontrollálatlan kiáramlásának megakadályozása. Helyette a friss és megszűrt, pollenmentes tisztaságú levegőt a 70-90%-os hatásfokú hővisszanyeréssel működő szellőztető berendezés biztosítja folyamatosan. Viszont amikor a természetes külső légállapotok megfelelőek lennének a lakásban ia, az ablakok akár éjjel-nappal is kitárhatóak. A fűtési-hűtési szezonban azonban célszerű zárva tartani őket a kis energiamennyiségekkel beállított finom egyensúly megőrzése érdekében. Tehát az ablakokat ki lehet nyitni, bár erre nincsen szükség, mert az időszakos kézi szellőztetésnél állandóbb frisslevegő-ellátást biztosít a hővisszanyerő szellőztető berendezés.
Íme egy frappáns megoldás arra, hogy a passzívház előnyei ötvözhetők a hagyományos ház hangulatával, még nagyobb szabadságával. A tervezéskor két részre bonthatjuk az épületet, és a minimálisan szükséges méretű passzív lakótér mellé építhetünk egy nem passzív zónát is. Amiben tavasztól őszig teljesen nyitottan, télen pedig akár kandallóval fűtve szolgálhatjuk ki az időszakos kikapcsolódás vagy vendéglátás mindennapitól eltérő igényeit is.
3, drága? - A létesítési költségstruktúrában a hangsúlyok máshol vannak, egyes beépített anyagok és szerkezetek minősége jóval meghaladja a hagyományos épületben megszokott színvonalat, legalábbis ami az épület határoló szerkezeteit (falak, födém, nyílászárók) illeti. Illetve a hővisszanyerő szellőztető berendezés új elem. Ezek költsége magasabb, miközben nincs szükség kazánra, gázbekötésre, kéményre, és ami a legfontosabb, töredéke a működtetési energiaigénye! Ez összességében 0-30% induló beruházási többletköltséget jelenthet egy hasonló mérteű, hagyományos épületekkel összehasonlítva. De itt jegyezném meg, hogy aki valóban megértette a fenntarthatóság logikáját, az akár a költségtöbbletek arányában csökkentheti a számára szükségesnek ítélt alapterületet. Így akár meg lehet takarítani az egyébként hosszú távú és egyre növekvő megtakarításokat eredményező és környezetbarát technológia kezdeti többletköltségeit is!
Ha többet akarsz tudni az energiatudatos építésről, felújításról, kattints a következő weboldalra:
Ez volt az első gondolatom a kínai tervekkel kapcsolatban, hogy sosem látott méretű megapoliszokat hoznának létre „az emberek jobb ellátása érdekében”:
„Az ötlet az, hogy az integráció után a városok lakói könnyedén utazhatnak majd, és igénybe vehetik az egészségügyi és egyéb létesítmények szolgáltatásait” – mondta Ma Xiangming. (…) „A tervezők szerint 85 százalékkal csökkennek majd a telefonköltségek, fejlődnek majd az iskolák és a kórházak. (…) A lakók megválaszthatják majd, hol vesznek igénybe egy szolgáltatást. Például az internet segítségével kiválaszthatják majd a legkevésbé forgalmas kórházat.”
És ez még csak a kezdet! Az évtized végére Kína úgy tervezi, hogy még több embert költöztet városokba, 50-100 milliós és kisebb, 10-25 milliós városi zónákat hozva létre. Északon, a Bohai gazdasági körzet lakossága akár a 260 millió főt is elérheti majd.
Akikkel én beszéltem Sanghajban, azok szívük mélyén utálták a nagyvárost annak embertelen volta miatt. Hogy mi lesz Kínában az emberekkel az elkövetkező években, én nem tudom…
Egy mitaépítkezés, amelyet volt szerencsém végigkövetni. Nagyon sokat tanultam a látottakból! És ez alatt kivételesen nem a hibákat, hanem az igényes megoldásokat értem, az eltakart részeken is!
Na ez az az állami támogatás, aminek a hatása, hát hogy is mondjam szépen, kontraproduktív. Sok évtizede kezdődött a gázvezetékekkel való behálózásunk, Európában a legnagyobb arányban (kb. 82%) a magyarok fogyasztanak gázt, elsősorban fűtésre és áram termelésre. Ha ennek a következményei érdekesek lehetnek a számodra, kattints a fenntarthatohaz.hu oldalra és olvass!
Íme Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 - 2020. Eszerint 2020-ig a 2005-ös 4,3% bázisról 14,65%-ra fog emelkedni a hazai megújuló energia felhasználás aránya. Ezzel az európai középmezőny alsó részébe lépünk elő. Most kivételesen hagyjuk azt, hogy ez sok vagy kevés, mire elég! Nézzük inkább a részleteket, persze elsősorban az építési ágazatot érintőket!
A fűtés-hűtés területén 2010-2020 között évente a következők szerint fog alakulni: 9,0% 8,8% 8,6% 8,5% 9,1% 9,8% 11,8% 13,7% 15,7% 17,4% 18,9% (26.o.). Mi lehet a magyarázata annak, hogy 2013-ig csökken az arány, és csak 2015-től kezd el erőteljesebben növekedni? A beruházások előkészítési időigénye 1-2 év, amiből azt következtetem, hogy az elkövetkező 2 évben itt nem lesznek érdemi támogatások… Úgy tűnik, az eredményeket gyakorlatilag a következő kormányzati ciklusra allokálták, 2015-től.
A műszaki előírások fejezet a napkollektorokat, a biomassza, pellet- és aprítékkazánokat, és a hőszivattyús rendszereket taglalja. Az épületek előírt energetikai jellemzőit csak 2012-ben fogják módosítani (66.o.). Napelemeket és napkollektorokat alapesetben építési engedély nélkül lehet telepíteni.
A ZBR Energiatakarékossági Alprogram forrásból támogatást kaphatnak a hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak kimutatható energia-megtakarítást eredményező, valamint megújuló energiahordozó felhasználást növelő beruházásokra (77.o.). Az Új Széchenyi Terv keretein belül 2011-ben tervezik kiírni a pályázatokat a megújuló energiaforrások részarányának fent leírt évenkénti százalékos értékei eléréséhez. Talán még érdekes adat, hogy az új építésű épületek estében a támogatásának célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése, melynek célértéke 25 kWh/m2év (ez már majdnem passzívház).
A tájékoztatás feladatát nagyrészt a Kormány (NFM) új energetikai szaktanácsadói hálózatán keresztül fogják majd ellátni. Ezek profizmusa sokat használhat (vagy árthat) a történetnek. A témával foglalkozó KKV-knak érdemes majd velük valamilyen kapcsolatot fenntartani (85.o.).
Valamikor ősszel, egy beszélgetésen mondta nekem valaki, hogy szalmaházban szeretne élni. Aztán belefutottam egy cikkbe, hogy Magyarországot egy szalmaház képviseli Brüsszelbena fenntartható európai építészetet bemutató kiállításon. És van olyan is, hogy Magyar Szalmaépítők Egyesülete.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali