Archive for the 'fenntartható' Category

Természetes anyagok és egyedi termékek az építésben

Published
by
zolesz
on 2011. augusztus 18., Csütörtök
in fenntartható, munka, tanulás, zseniális, építészet, építőipar and öko
. 0 Comments

A Szupervályog építési technológiáról nemrég már írtam itt a blogon. Ennek az építési „rendszernek” a magyarországi elterjedését, az építési engedélyek kiadását némileg lassíthatja az a körülmény, hogy nem rendelkezik ÉME-vel, azaz az Építőipari Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kht. által kiadott Építőipari Műszaki Engedéllyel.

A Belügyminisztérium szakmai álláspontja azonban segítséget illetve bíztatást adhat azok számára, akik ilyen vagy ehhez hasonló természetes építőanyagokra, „egyedi termékekre” alapuló technológiával szeretnének akár lakóépületeket építeni - környezettudatosan és egyben olcsóbban is a szokottnál. Amire csak bíztatni szeretném őket!

„Egyedi terméknek tekinthető pl. az épülethez felhasznált vályog, ha az építendő épülethez a konkrét építési telken belül termelik ki (pl. alapárokból, pincegödörből stb.). (…) Ha a vályog kitermelése nem a saját telken belül, hanem pl. a település külterületén történik, és az építőanyag más épületekhez is felhasználható akkor a tégla nem minősíthető egyedi terméknek. Ebben az esetben a vályogtégla készítőjének egyedi műszaki specifikációt kell kidolgoztatnia az anyagra (ÉME, esetleg ETA). (…) Az építési termék meghatározásából következik, hogy az építés helyszínén, a tényleges kivitelezési, szerelési munka során létrejövő végleges szerkezetrészek, illetve maga a kész építmény nem tartozik az építési termékek körébe. Az építési termék gyártójának, szállítójának felelőssége tehát a termékre, annak építési célú alkalmasságára vonatkozik, nem pedig a kivitelezés eredményeképp létrejövő szerkezetre, illetve építményre. A kivitelezés folyamatáért és a kész épületért a felelős műszaki vezetőnek kell helytállnia.”

A múlt héten elvégeztem egy gyakorlati, építéssel egybekötött szupervályog-tanfolyamot. Továbbra is úgy látom, hogy ennyire egyszerűen megépíthető és olcsó, szilárd épület-tartószerkezet talán nincs is több a világon! És a cigányputritól a passzívházig bármit meg lehet építeni belőle.

Permakultúra 1500m magasan az Alpokban!

Published
by
zolesz
on 2011. július 25., Hétfő
in fenntartható, jövő, megújuló, tanulás, zseniális and öko
. 0 Comments

Még áramot is termel magának Ramingstein-ben a 45 hektáros mintagazdaság! Megdöbbentő, hogy növénytermesztés energia-gazdálkodásának alapelvei hasonlítanak az általam fenntartható ház-nak nevezett épületek működési elveihez.

Támogatás magánszemélyeknek!

Published
by
zolesz
on 2011. július 17., Vasárnap
in energia, fenntartható, ingatlan, építészet and építőipar
. 0 Comments

És igen: az „új” kormány első programja a lakások energetikai korszerűsítése támogatására magánszemélyek számára! A feltételrendszert összességében jónak tartom, komplex korszerűsítési szándék esetére. (Pályázati felhívás letölthető innen.)

Érdemes megfigyelni, hogy a támogatás az 1992 előtt épült lakások esetében vehető igénybe, ami a rosszabb enrgetikai jellemzőkkel bíró ingatlanok iránti keresletet - hosszabb távon - növelheti. A felújítandó épület korára vonatkozó időkorlát valószínűleg a „spekuláció” megakadályozására került a feltételek közé, érdekelne, miért pont az 1992-es év?

Tőlünk nyugatabbra már sok éve nyitva állnak hasonló támogatási programok. Talán nem nagyok ezek a szavak, hogy a jövő esélye kopogtat végre a magyar ajtókon is! Akinek további inspirációra van szüksége, az kattintson a Fenntartható Ház weblapomra!

Afterpost: Vélemények a pályázati kiírásról.

Afterpost 2: Nagy az érdeklődés a pályázat iránt.

A villanykörte-összeesküvés

Published
by
zolesz
on 2011. július 09., Szombat
in fenntartható, film, gazdaság, globális válság, gratula, jövő and zseniális
. 0 Comments

Az 1929-33-as válság idején egy Bernard London nevű prominens ingatlankereskedőtől radikális javaslat érkezett arra, hogyan lehetne újra fellendíteni a gazdaságot. Ugyanis az emberek nem a termékekért, hanem munkalehetőségekért és élelemért álltak sorban. Álláspontja szerint a válságra az lett volna a megoldás, ha a Tervezett Elavulást kötelezően törvénybe iktatták volna.

Bernard London elméletében minden termék kapna egy előre meghatározott szavatossági időt, aminek a lejárta után a terméket a törvény előtt halottnak kell nyilvánítani. A felhasználó ekkor át kellene adnja egy kormányszervnek, ahol azt megsemmisítik. Úgy gondolta, hogy ezzel az ipar kerekei folyamatosan őrölhetnének, az emberek folyamatosan fogyaszthatnának és mindenkinek lenne munkahelye. Az ötletet elvetették.

Brook Stevens az ’50-es években Amerikában a Tervezett Elavulás koncepcióját újracsomagolta: a termékek iránti vágyá lényegült át a fogyasztóban. Hogy vehessen valamit, ami kicsit jobb, kicsit szebb, és lehetőleg kicsit előbb, mint szüksége lenne rá. Legyen boldogtalan a terméktől, miután egy darabig használta azt, ezért próbálja meg eladni a használt cikkek piacán, és szerezze be a legújabb terméket, a legújabb kinézetűt. Filozófiája az akkori idők tervezőinek és marketingeseinek evangéliuma lett. A tervezett elavulás a fogyasztó döntése lett. Az új gondolkodású mérnökök kiszorították a régieket.

Ma ezt életcilusnak nevezik, ami egy modern eufémizmus a „tervezett elavulásra”. A termelés és fogyasztás korlátlan bővülésének egymást zseniálisan kiegészítő három alappillére a reklám, a tervezett elavulás és a hitel.

Mindeközben a vasfüggöny keleti oldalán a szocialista gazdaságok tervezett elavulás nélkül működtek, azt nem a piac szabályozta, hanem központilag az állam. A rendszer nem volt hatékony és krónikus hiányokkal küszködött, nem volt értelme a tervezett elavulásnak nem sok értelme lett volna. (Az NDK-ban a hivatalos szabályozás az élettartam növelését írta elő.) Azt hiszem, a nem túl távoli jövőnk jelzői ezek körül a fogalmak körül keresendők.

Mennyi állami támogatás?

Published
by
zolesz
on 2011. július 08., Péntek
in fenntartható and megújuló
. 0 Comments

A megújuló energiák használatának állami támogatása a közszférában és a vállalati szférában a kormányváltást követően újra megindult, itt 50-100% között mozog a mértéke, a magánszemélyek felé azonban még nem. Korábban itt 30-60% között alakult a támogatási intenzitás. Érdekes beszélgetésem volt nemrég arról, hogy mekkora lenne az állami támogatás ideális mértéke.

Egyfelől érdemes a 25%-os Áfa mértékét jelentősebben meghaladni, hogy ne legyen alternatíva az „Áfa nélküli” vásárlás és a feketemunka. Másfelől viszont a nagyon magas, 80-100%-os támogatási arány mellett az ésszerűség szempontjai gyengülni kezdenek, illetve ezzel együtt akár elmehet a történet a „túlárazás” módszerével a sajáterő támogatásból való fedezésének irányába is.

A legcélszerűbb az 50% (+/- max. 15%) mértékű támogatás lenne, egységesen a köz- és a vállalati szféra, illetve a magánszemélyek felé is, ugyanis mindegyikük alapvetően hasonlóan gondolkodik és működik. Támogatás nélkül nem tudnak hosszú távon megtérülő beruházásokat finanszírozni, túl nagy mértékű támogatás mellett pedig nehéz ellenállni a „kísértéseknek”.

Aki nem ültet, magára vessen!

Published
by
zolesz
on 2011. június 19., Vasárnap
in fenntartható and zseniális
. 0 Comments

Hogyan élte túl Kuba az olajválságot?

Published
by
zolesz
on 2011. június 08., Szerda
in fenntartható, jövő and olajcsúcs
. 0 Comments

A közösség ereje - Kuba from Jigsaw on Vimeo.

„Azt az összefüggést találtuk, hogy Kuba saját mesterséges olajcsúcs-válságával, amelyet a Szovjetúnió összeomlása váltott ki, modellje lehet annak a folyamatnak, amely az egész világban végbe fog menni. Azt szeretnénk megvizsgálni, hogy mi az a tényező, ami képessé tette Kubát, a kubai embereket, hogy kilábaljanak a válságból, hogy átvészeljék ezt a nehéz időszakot, anélkül, hogy harc indult volna meg az erőforrásokért.”

Eszközkezelő

Published
by
zolesz
on 2011. június 05., Vasárnap
in Magyarország, fenntartható, ingatlan and jövő
. 0 Comments

Elsőre talán furcsa lehet, hogy a tervezett állami eszközkezelő a bedőlő devizahitelesek lakásait egyharmaddal olcsóbban venné át a bankoktól, akiknek a vételár feletti követelésüket el kellene engedniük.

Ha viszont számba vesszük, hogy a bedőlt hitelekkel egyébként is pontosan így járnak el a bankok a kényszerértékesítés során, akkor már inkább az ügyek nagy száma lehet újszerű a hírben. Ha jól tudom, 100.000 körüli a bankok felé nem törlesztő adósok száma. Mondjuk, hogy az átlagos tartozásuk és a lakások értéke is 10.000.000 Ft körül van. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, ezer-milliárd forintos nagyságrendet kapunk. Ez a fele-harmada például a nemrég elkobzott magánnyugdíj-vagyonnak, vagy éppen a MOL értékének (ha a legutóbbi tranzakciót vesszük alapul). A kormány erre 2012-ben 5 milliárdot irányzott elő…

Az elmúlt évekhez viszonyított piaci értékcsökkenésnek realizálódnia kell a valóságban is, a bankoknál nyilvántartott értékek már a múlté. Jó befektetés-e nekünk hosszú távon, ha az adófizetők pénzén, a mai értékükön megveszi ezeket az állam? Mennyit fognak érni ezek 5-10 év múlva?

Ha drága lesz bennük lakni, akkor további értékvesztésnek néznek elébe. Ha gazdaságos, akkor értéktartók lesznek, és lesz, aki megfizeti a bérleti díjat, amiből a megvásárlásuk térül az államnak. Azt azért jó tudni, hogy amíg a rezsit - természetesen - a bérlő fizeti, addig a bérbeadónak nem érdeke költeni energetikai korszerűsítésre. Hacsak meg nem emeli a bérleti díjat ennek megfelelően.

Az viszont rövid távon mindenképpen jó, hogy az ingatlanpiac nem él át egy hirtelen sokkot ezeknek a kisebb (20M alatti értékű) lakásoknak a kényszerértékesítésével. A nagyobbak esetében más megoldást kell találjanak a tulajdonosok. Meggondolandó lehet például azok két vagy több kisebb lakásra való felosztása és értékesítése, ezekből finanszírozva az energetikai korszerűsítésüket. Elkerülendő a következő 5-10 évben a folyamatosan emelkedő rezsiköltségek miatti, várhatóan a most elszenvedett 30-35%-nál is súlyosabb további értékvesztést.

Összefoglalva: az eszközkezelőnek nem kellő, 20 milliónál drágább, bedőlt hitellel terhelt ingatlanok hamarosan, kb. 2/3 áron kikerülnek a piacra. Amennyiben az energetikai felújítások elmaradnak, az értékvesztés tovább fog folytatódni. Ugyanis a következő években a vételárak egyre inkább meghatározó szempontja lesz az energetikai tanúsítvány, mely a négyzetméterenkénti, fajlagos fűtési (és hűtési) energiaigényt mutatja.

Februári írásom az eszközkezelő-ötletről itt olvasható.

A témában a Fenntartható Ház oldalon találhatók további információk.

Superadobe - szupervályog

Published
by
zolesz
on 2011. április 30., Szombat
in fenntartható, zseniális, építészet, építőipar and öko
. 2 Comments

Magyarországon ilyen szerkezetű ház tudtommal még nem épült. A világ legszegényebb, katasztrófa- illetve háború sújtotta vidékekre fejlesztették ki a technológiát. Sivatagos környezetben hő- és vízszigetelés nélkül is működik, egy szükséglakás 2 hét alatt elkészülhet így. Legalapvetőbb hozzávalók: sok föld helyben kitermelve, élőmunka, némi adalékanyag, víz, műanyag zsákok, szögedrót, ajtó, ablak, minimális gyártási és szállítási energia, minimális szaktudás. Lásd a fenti videóban!

Hő- és vízszigetelve, korszerű épületgépészettel és nyílászárókkal a mi éghajlatunkon is alkalmazható, akár tetőszerkezettel és bármilyen fedéssel, akár domb- vagy földházként is. Az „építési rendszer” nálunk nincs még minősítve (igazán kidolgozva sem), ami az építési engedélyezést megnehezítheti, ha nem is lehetetleníti el. Egy ilyen átlagos családi ház építési költsége nagyságrendileg a kétharmada-fele lehet egy hagyományoshoz viszonyítva, a megtakarítás elsősorban az épület tartószerkezetein jelentkezik.

Szerintem nagyon érdekes! Egy gyorstalpaló tanfolyam angolul tudóknak:

Bringázás

Published
by
zolesz
on 2011. április 16., Szombat
in fenntartható
. 1 Comment

Fokozatosan növekvő terheléssel készülök a jó időre, amikor a biciklizés magától értetődő alternatívája lesz az autózásnak, akár Pomáz-Budapest viszonylatban is. A folytatás meg a villanykerékpár lehet. Kínában nagyon tetszett, hogy hozzánk képest hihetetlenül elterjedtek ezek a városokban.

Afterpost: a biciklilopásról és lakatolásról egy jó cikk