Monthly Archive for szeptember, 2010

Kék óceán a lakásvásáron

A hétvégén háromnapos vására volt az eladásra kínált budapesti és budapest-környéki lakásoknak a SYMA csarnokban. Egy barátomnak segítve, ez esetben kiállítói oldalról vettem részt benne. A kínálatot áttekintve azt látom, hogy a profi fejlesztők és értékesítők egyelőre a „régi” portfóliójukkal bajlódnak. A minősített passzívház-építők kínálata pedig konkrétan az egész országban egyetlen projektre, a dunakeszi négylakásos társasházra korlátozódik:

Nagyon nagy kék óceán ma még a passzívházak piaca Magyarországon. Nálunk eddig - a próbálkozások mellett - csak öt hitelesen minősített passzívház van, míg a világban az elmúlt húsz évben több, mint húszezer épült.

A fenntarthatóságról

Egy építész tervezőknek szervezett konferencián vettem ma részt, aminek a témája a fenntartható építészet volt. Egymást váltották az előadók, és ahogy hallgattam őket, egyre inkább az volt az érzésem, ezek a témát egy trendi EU-s irányzatnak tekintik: ma ilyen projektek vannak, és ezekre lehet pénzeket szerezni… Csak a legutolsó közülük mondta azt, hogy a helyzetünkben kb. annyi biztatót lehet mondani: „Hajrá, Mari néni”! Amire a moderátor valami olyat válaszolt, hogy reméljük a helyzet nem ilyen reménytelen, és a válság hamarosan véget ér blabla.

Más. Olvasom Török Gábor személyes élményeit a tévészékház ostromáról: „Dühös voltam magamra, mert másokra hallgatva és a rendőrségben bízva nem kerestem meg sokkal hamarabb a kijáratot, dühös voltam a rendőrségre, hogy nem voltak képesek megvédeni az épületet és a rendet, és különösen dühös voltam azokra a politikusokra, akiknek köszönhetően idáig fajultak az események. Egyszerre léptünk ki az ajtón a forgatagba, Juhász Ferencet (akkor a honvédelmi miniszer volt) láttam még, amint a szemközti utca felé sietett a zakóját félig a fejére húzva…”

Hogy miért írtam össze ezt a két dolgot egy bejegyzésbe?

Építkezésről közérthetően

Tóth Zsolt beszélt egész érdekesen és talán közérthetően mai technológiákról, passzívházról.

A Lakásvásárra meg gyertek el a hétvégén a SYMA csarnokba, a PasszívházakMindenkinek standjához, ott leszek én is, belépőért pedig katt ide!

Szélsőségek

Zsófia és Angéla esete figyelmeztető. Az akadémikus szerint a klímaváltozás hazánkban a szélsőségek beköszöntét jelenti, Az európai meteorológiai modell szerint mi a változásoknak épp a határán vagyunk: észak felé nagyon nedves, dél felé nagyon száraz nyarak várhatók, nekünk mindkét hatással számolni kell. Ami nem könnyíti meg például a mezőgazdasággal foglalkozók helyzetét, nehéz lesz eldöntenie egy gazdának, hogy például inkább belvízvédelemre, vagy inkább öntözésre próbáljon beruházásokkal felkészülni.

„Nem nehéz megjósolni, hogy az Alföldön pár évtizeden belül a természet visszaállítja a korábbiakhoz hasonló vízjárást. (Ami miatt az ártéri fokos gazdálkodás kialakult annak idején) Ugyanis a felmelegedéssel nemcsak a déli szelek beáramlása lehet hevesebb, hanem a leállóban lévő Golf-áram miatt lehűlő északnyugati térségből érkező hidegebb levegő is viharosabb sebességgel érkezik. Amikor az északnyugati és déli légáramlatok itt, a Kárpát-medence fölött találkoznak és keverednek össze, hatalmas mennyiségű, napokig ömlő csapadék hullik a térségre, és ez még a hóolvadással is egybeeshet. Megtörténhet, hogy a Kőrösök és Maros vízgyűjtő területeiről, a Felső-Tisza vidékéről és a Sajó és Hernád vízgyűjtőjéből egyidejűleg zúdul az Alföldre az áradás, sőt ez még egybeeshet a Dunán levonuló árhullámmal is. Az így kialakuló, együtt levonulni képtelen árvizek a magasabban fekvő területeket kivéve a teljes Alföldet elönthetik.” Idézet az Utolsó kísérlet könyvből (175.o.).

Azt már csak én teszem hozzá, hogy lásd Pakisztánt

Afterpost: hogy legyen egy magyar sosem-volt-ilyen is: a Balaton idén 126cm-en „tetőzött”, utoljára 1951-ben volt 125cm. 2010. december 10-én a partra kifújt a szél 30cm magas vizet.

Afterpost 2: brutális belvízhelyzet

Afterpost 3: 631 halott a Rió körüli sárlavinákban, és szupervihar Kaliforniában?

Afterpost 4: legalább kétezer éve nem volt ilyen meleg az a tengervíz

Afterpost 5: Yasi hurrikán Ausztráliában

Afterpost 6: Vulkán a kongói Goma városa alatt

Afterpost 7: Apokaliptikus homokvihar Phoenixben, Arizonában:

tévénézés

Továbbra sem, de miért is?

A reklámok már nem csak a háttér szerepét töltik be, hanem maguk lesznek a (számítógépes) játékok. Amikkel személyes adatokat gyűjthetnek a gyerekekről. A termékeknek már nem a tulajdonságait reklámozzák, hanem szociális jelentést adnak nekik, pl. hogy akik ezt vagy azt használják, azok „lazák”. Aztán durvasággal irányítanak, hogy harccal kell megoldani a nézeteltéréseket. A gyerekeknek szóló marketinges ipar célja az is, hogy aláása a szülői tekintélyt.

Lásd még hozzá ezt is!

Dalai Láma

Délután a Dalai Láma Együttérzés: a boldogság művészete című tanításába hallgattam bele, de bevallom, többször „belealudtam”. Pedig érdekes volt, csak a hangja olyan hipnotikusan altató volt (meg hát ebéd után voltam). Majd remélem találok egy jó leírást arról, miket mondott.

Idők jelei

Egy weblap a világban előforduló katasztrófákról, benne egy jóslat az idei télről.

És plusz a legújabb ok, a Mexikói-öböl olajszennyződése, ami miatt tovább gyengül a Golf-áramlat Észak-Európát (Európát) melegítő hatása.

Afterpost: Az idők jelei a Biblia szerint

A mintaország: Kuba?

Alább egy régen (2009 elején) előkészített, de nem pubkikált írásom Kubáról.

Az öltönyös majmok bolygója címmel írt Bodoky Tamás cikket az ökológiai katasztrófánkról. Megjegyzi, hogy egyetlen ország van a Földön, amely a túlfogyasztókat megközelítő várható élettartammal és iskolázottsággal, viszont a bolygó kapacitásán belüli ökológiai lábnyommal rendelkezik. Ezt az országot úgy hívják, hogy Kuba. Persze ők sem önként vállalták az ökológiai ugrást, a szovjet olajszállítmányok elmaradása és az amerikai embargó kényszerítette őket zöldítésre tizennyolc éve.

Fidel Castro kormánya egyébként már a ’90-es évek előtt is, több évtizeden keresztül példaértékű természetvédelmet gyakorolt, a természeti erőforrásaik kizsákmányolása helyett. Kérdés, hogy az új kormány akar-e egyáltalán, illetve mennyire tud majd ellenállni az erősödő külső-belső nyomásnak. Kuba új vezetőjének gazdasági problémák sorát kell majd kezelnie. A Fidel Castro által „neoliberális méregnek” nevezett külföldi modellek helyett a hivatalos álláspont szerint a változások „kubai válaszokat fognak tartalmazni a kubai valóságra”. A kubai gazdaság zártsága, a szocialista berendezkedés egyébként most jól jött, Raúl Catro büszkén ki is jelentette: Kubát számos országnál kevésbé rázta meg a globális válság. (Kuba idén ünnepli a permanens forradalom kezdetének 50. évfordulóját.)

Azt hiszem, szívünk szerint a kubai diktatúra viszonyait inkább szegénységnek és elmaradottságnak neveznénk, mint a globális válság kihívásaira adandó, vágyott válasznak. Kérdés, hogy a megfelelő válaszok mennyire lehetnek vágyottak? Tekintsünk-e a kubai életmódra úgy, mint a fenntartható fejlődésre adható egyik megfelelő válasz?

És a jelenből a kiábrándító válasz magától Fidel Castrotól: „a kubai modell már nálunk sem működik”.

A kubai példa

Tízmillió alatt

Mennyivel? Boross Péter évtizedek óta formálódó javaslata az egyedülálló, gyermektelen nőket és férfiakat sújtó adóról:

„Ebben benne van, hogy aki nem nevel gyereket, de itt él e hazában, az próbálja jó szívvel támogatni azokat, akik a nemzet jövője érdekében tetemes anyagi áldozatot vállalnak. Én nem hiszem, hogy létezik ember, aki ebben kifogást találna. Normális ember, most azt kell mondanom, mondjuk magyar érzelmű ember, aki gondol a jövőre is.

Van egy nagyon buta ellenérv, most már kénytelen vagyok így minősíteni, hogy sok szegény nő van, aki akarna gyereket, de egészségügyi, egyéb okokból nem sikerül neki. De attól még, aki akarja, de nem tud gyereket világra hozni, annak nincs is kiadása a világra nem hozott gyerek miatt. Tehát én ezt egy anyagi kérdésnek tekintem, elismerve azt az érzelmi terhet… Még egyszer mondom, nem magánügy. Hogy lenne magánügy egy nemzet sorsa?”

Nők a Pályán felháborodott. A TV2 nem éppen pártatlanul szerkesztett riportja Boross Péterrel itt nézhető meg. Van, aki elszörnyedt a javaslat hallatán, más csupán családi kérdésnek tartja a gyerekvállalás ügyét. A video alatt olvasható kommentekből is annyi biztosan látszik, hogy Boross kommunikációs képességei és tudása hagy még kívánnivalókat maga mögött.

Pedig a magyar népesség előregedése miatt a mai munkával megérdemelt, jövőbeni nyugdíjakat nem lesz miből kifizetni, mert nem nagyon lesz, ki megtermelje. A különadótól önmagában még nem születnek gyerekek, de ha a minőségi gyereknevelést - mi másból, mint adóból - kiemelten támogatná az állam, az biztosan fokozná a gyerekvállalási kedvet. Ugyanis - felmérések szerint - Magyarországon eggyel kevesebb gyerek születik családonként, mint amennyit korábban terveztek a szülők. És az indok legtöbbször az anyagi- vagy létbizonytalanság.

Afterpost: angolóra a demográfiai fordulatról

Afterpost 2: Pénzt csinálj, ne gyereket!

Afterpost 3: húsz év alatt +1.000.000 gyerek - reális-e?

Afterporst 4: az ENSZ becslése a világ népességének alakulására

Afterpost 5: Csökkennek a nyugdíjak 20%-kal?

Afterpost 6: A KDNP iskolában oktatná, milyen a felelős párkapcsolat

Napelemes tetőcserép

„Egy számítógép üzemeltetéséhez már négy darab cserép is elegendő, egy hűtő működtetéséhez nyolc cserép szükséges. Három-ötszáz darab már biztonságosan kiszolgálja egy átlagos családi ház energiaigényét, beleértve az elektromos hálózatot és a fűtési rendszert is.”

„A napelemes cserép várhatóan nem lesz drágább, mint a hagyományos megújuló rendszerek. Jelenleg másfél-hárommillió forintos beruházással szerezhetők be olyan eszközök, melyek önmagukban is biztosíthatják egy lakás energiaforrását. Előzetes becslések alapján egy családi ház felszerelése hét-nyolc éven belül térül meg. Pályázati segítséget is igénybe véve pedig ez az idő akár négy évre is rövidülhet.”

Bíztató!