Tag Archive for 'IMF'

Láncraverve lefelé

Az elmúlt évtizedekben a görög vezetők és az elit felelőtlenségeinek sorozata matt az ország minden határon túl eladósodott. 2015 év elején új Sziriza-kormány alakult, akik szabadságharcot hirdettek a hitelezőik szorítása ellen. A próbálkozások kezdeti lendülete később bizonytalankodásba ment át, majd a hitelezők előtti, teljes kapitálációhoz vezetett. De mi is folyik itt igazából?

A kőkemény feltételek mögött egészen biztosan van egy politikai szándék is: az európai kormányok meg akarják mutatni a világnak és saját választóiknak is, hogy nem lehet kitáncolni a korábban rögzített feltételekből. Ha a Sziriza átvitte volna eredeti ígéretét, akkor

  • minden eddigi megszorítást végigvivő európai kormány impotens sanyargató baromnak tűnne választói előtt, és a minden szigorú szabályt felmondni akaró euroszkeptikusok nyernek legközelebb,
  • az eddigi görög mentőcsomagokra garanciát vállaló európai kormányok elbuknák a pénzüket, ha az új görög mentőcsomag nem jönne össze, hiszen Görögország azonnal fizetésképtelenné válna,
  • az egész eurózóna veszélybe kerülne, mert senki se bízna többet működőképességében.

Ezért politikailag eleve lehetetlen vállalkozás volt a Sziriza harcos ellenállása. Senkinek sem volt érdeke az EU-ban, hogy a görögök könnyebb helyzetbe kerüljenek, és közben ne ígérjenek együttműködést. A görög kormány egyetlen okból megy alá mégis ezeknek a feltételeknek: Rájöttek, hogy nem tudják megoldani a kilépést az eurózónából, nem tudnak saját pénzre átállni, mert abból még több gondjuk lenne, mint a totális nemzetközi ellenőrzésből. (Forrás: 444.hu)

Valóban, Görögországban egyrészt példát statuálnak, másrészt egy globális kísérletet folytatnak a nemzetközi hitelezők. A példa azt mutatja meg minden adós államnak, hogy lehetetlen kiugrani a hitelekből, azonban benne maradni - legalábbis egy darabig biztosan - elviselhető. A helyzet azonban nyilvánvalóan nem fenntartható, és Görögország eladósodottsága tovább fog nőni, újabb és újabb válságok fogják követni egymást. A nyílt gazdasági összeomlás csak idő kérdése, és ekkor olyan dolgok fognak következni, amelyekre még nem volt példa

Mivel Görögország az eurozóna része, így egyebek mellett érvényes rá az ESM, azaz az Európai Stabilitási Mechanizmus elnevezésű nemzetközi szerződés. Amely szerint a többi eurózóna tagállamnak összeomlás esetén náhány napon belül pénzügyi segítséget kell nyújtaniuk a bajba jutott tagország felé. Ez a problémát nem fogja megoldani, azonban mint egy vírust, gyorsan szét fogja terjeszteni a többiekre is. A gazdaságilag bedőlő ország(ok) nemzeti vagyona szépen elindul a hitelezők felé, melyhez pedig az egyes államokban régen ratifikált IMF-törvények nyújtanak majd megfelelő jogi környezetet.

Mindez ellen egyébként, elvileg lehetne védekezni, de a helyzet olyan, mint a vödörben tárolt rákoké: a menekülőket nem hagyják kimászni a többiek, ezáltal egyik sem menekülhet. Ha meg is választanak egy a rendszeren kívülről jövő kormányt, amelyik tényleg belefogna a szabadságharcba, a saját választóik buktatják meg őket a leghamarabb, ugyanis nem vállalják már az ezzel járó feszültséget sem, nemhogy a kézzelfogható kellemetlenségeket.

Régi mondás, nem én fogalmaztam meg először, de nagy igazságnak tartom: a modern ember (értsd: a társadalom) a kívülről nyújtott biztonságért és kényelemért bármit hajlandó feladni: a szabadságát is felcseréli annak a látszatára. Csak idő kérdése, hogy a globális rendszer mikor falja fel önmagát, illetve fordul át egy új korszakába. Egy új világrendbe, ami nem lesz jobb, hanem rosszabb lesz. Azt hiszem, a dolgoknak menthetetlenül így kell lefelé menniük, és ezen senki emberfia nem váltpztathat. Egészen addig, amíg Valaki be nem avatkozik olyan erővel, amihez foghatót sosem látott még működésben a világ :-)

A földtörvényről

Napokon belül szavazhatnak az új földtörvényről a Magyar Parlamentben. A tőke szabad áramlása egy európai úniós alapelv, ami miatt tagállamként a külföldiek termőföldvásárlását lehetővé kell tenni. Lehet ezt még egy darabig bizonyos feltételekkel nehezíteni, húzni-halasztani, de az euroatlanti szövetségi rendszerben ez megkerülhetetlen.

És ezen a ponton rá kell térnünk a magyar mezőgazdaság jövőjének kérdésére. Tudni kell, hogy csak (kevés) idő kérdése, hogy az EU és az USA egyetlen szabadkereskedelmi övezetként fog funkcionálni. Az erről szóló tárgyalások megkezdését a most folyó G8 csúcstalálkozón már bejelentették. Ez az egyezmény, amikor megköttetik, nagyobb jelentőséggel lesz a világgazdaságra, mint az összes többi hasonló globális kereskedelmi egyezmény együttesen.

Az USA évek óta ostromolja az EU piacát a génmódosított terményeivel és vetőmagjaival. A GMO EU általi elvi elutasításán a rést éppen a szabadkereskedelmet akadályozó szabályozók politikai tarthatalansága ütötte. Úgy tűnik, a politika ki van szolgáltatva a gazdasági érdekeknek. Szabadkereskedelmi megállapodás esetén még kevésbé tudnak majd érvényre jutni a gazdaság rövidtávú érdekeivel ellentétes, hosszútávú érdekei az embereknek.

Nekem van egy más természetű nagy félelmem is a föld idegen tulajdonba kerülése lehetőségével kapcsolatban. És ez nem is a külfödli magánszemélyek elvileg korlátozott földszerzése. Hanem az, hogy a bankok, és pláne az IMF, valamint az ESM számára nincsen határa a földszerzésnek. A nemzetközi szerződések sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a nemzeti vagyonra nézve, mint a külföldi magán- vagy jogi személyek. Lássuk miért:

Az IMF 1982-ben, törvényerejű rendeletben kihiretett Alapokmánya 9. cikke az IMF számára Magyarországon többek között a következő kedvezményeket biztosítja. Az IMF korlátlan vásárlási joga az országban - termőföldre is! Az IMF mentessége a nemzeti hatóságok, bíróságok eljárásai alól Magyarország területén, ő viszont bárkivel szemben kezdeményezhet eljárást a magyar bíróságon. Az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, illetve az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető bármely magyar hivatal vagy hatóság részéről. Az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól Magyarországon. Az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon. Az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon. (A fenti linkre kattintva ellenőrizhetőek ezek az állítások.)

Az ESM 2012-ben ratifikált nemzetközi szerződése jogállás, kiváltságok, sérthetetlenség 6. fejezet 32. cikkely 2-4 pontok és 35. fejezet 1 pont: Az ESM rendszer teljes jogképeséggel rendelkezik, hogy: - megszerezzen és rendelkezzen ingó és ingatlan vagyontárgyak felett - szerződéseket kössön - megjelenjen a bíróság előtt - olyan megállapodásokat kössön, melyek szükségesek és garantálják, hogy jogállását, kiváltságait és sebezhetetlenségét elismerjék és betartassák. Az ESM, annak vagyona, finanszírozási eszközei, bárhol is találhatóak és bárki által is működtetettek teljes mentességet élveznek bármiféle bírósági eljárás alól, kivéve akkor, ha az ESM kifejezetten lemond erről a jogáról. Az ESM vagyona, finanszírozási eszközei bárhol és bárki által is működtetettek sebezhetetlenséget élveznek bármilyen házkutatás, lefoglalás, elkobzás, kisajátítás, vagy bármely más végrehajtói, birói, közigazgatási és jogalkotói intézkedés alól. Az ESM érdekében az elnökök, igazgatók, helyettesek, ügyvezetők és a személyzet más tagjai mentességet élveznek a bírósági eljárások alól, ezzel tiszteletben tartva az általuk végzett cselekményeket. A mentesség vonatkozik az általuk kibocsátott papírokra, dokumentumokra is.

Az IMF felé már most, az ESM felé majd (talán) csak az euroövezeti tagságunk esetén leszünk visszafizethetetlenül eladósodva. A fenti kiváltságok mellett a hitelezőink jóindulatára vagyunk szorulva, ami az álmoskönyv szerint nem jó dolog. A hiteleknek hívott minél nagyobb befektetések, és az azok mögötti, minél erősebb biztosítékok rendszere mára szorosan behálózott minket. Jogalkotásunk nem szabad, hiszen idegen érdekeknek kell megfeleljenek az új törvényeink is. Ellenkező esetben a korábban elfogadott, nemzetközi joganyag vonatkozásában „kötelezettségeket szegünk”.

Nem kétséges, hogy most, a földtörvény kapcsán nem elég „csak” magáról a földtörvényről beszélni. Itt egy nemzetközi szerződésekkel operáló gyarmatosító szándékkal állunk szemben, amelynek egyes elemei külön-külön aligha értékelhetők. A már korábbi rendszerbe kell harmonizáltan beilleszteni minden új jogszabályunkat, beleértve a mostani földtörvényt is. Ezért Magyarország globalizálódott világunkban elfoglalt, egyre kiszolgáltatottabb helyzetét rendszerszinten kell vizsgálni, és nem annak részleteiről, hanem a fenntartásáról dönteni.

Plázastop vége - Romániában

Ha van értelmes gazdasági önvédelem, akkor a plázastop az! Védi a helyi ipart, mezőgazdaságot, kiskereskedelmet a dömpingárakkal taroló nemzetközi áruházláncoktól, munkahelyeket biztosítva ezzel helyben a lakosságnak, piacot a helyi vállalkozóknak (=választópolgárok). És akkor olvasom a hírt:

A román kormány sürgősségi rendeletben visszavonta azt a jogszabályt, amely az ezer négyzetmétert meghaladó kereskedelmi egységek építését korlátozta.

A plázastopról egy 2004-ben elfogadott kormányhatározat rendelkezett, amely arra kötelezte a beruházókat, hogy hatástanulmányt készítsenek arról, hogy az áruháznyitásnak milyen urbanisztikai, társadalmi, gazdasági és kereskedelmi hatásai lesznek az adott településen, megindokolva a helyválasztást – írja a Napi Gazdaság Online. A dokumentumot jóvá kellett hagynia a helyi önkormányzat, a szakmai és érdekképviseletek, valamint a fogyasztóvédelem tagjaiból álló bizottságnak is. A plázanyitáshoz emellett szükség volt adott esetben a szomszédságban már működő áruházak jóváhagyására is.

Az Európai Bizottság már egy éve követeli Bukaresttől a jogszabály eltörlését, mivel az korlátozza a piaci versenyt, előnyt biztosítva a már működő áruházaknak. Helyi piaci szereplők szerint az IMF-hitel soron következő részletének folyósítását a korlátozás feloldásától tette függővé a Valutaalap, amit a májusi tárgyalások során meg is ígért Bukarest.

Csendes nem az IMF-ért a Parlamentben

Mit lehet ehhez a parlamenti csendhez hozzátenni? A választott képviselőink ragaszkodnak az IMF hihetetlen privilégiumainak további biztosításához. Maholnap ugyanígy ratifikálhatják a stabiltási paktumot is az ESM számára, ugyanilyen feltételekkel.

Afterpost: Szűrös Mátyás az IMF-ről:

Harminc éve lépett be az akkori Magyar Népköztársaság a Nemzetközi Valutaalapba (IMF). Ezt a félig-meddig titkos döntést utólag Szűrös Mátyás akkori moszkvai nagykövet jelentette be Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnöknek. A szovjet politikus hűvösen annyit mondott a magyar diplomatának a levélben átadott közlésre, hogy az IMF az imperializmus fellegvára, és tönkreteszi a hitelt felvevő országokat, különösen a gyenge, kiszolgáltatott államokat. „Egyébként pedig ez az önök dolga, Magyarország egy szuverén ország. Ha sikerülni fog, önöké lesz a dicsőség, ha nem, önöké lesz a súlyos kudarc” – idézte fel a volt szovjet kormányfő szavait a Vasárnapi újságban Szűrös Mátyás.

A volt MSZMP-s politikus elmondta, 1981-ben a magyar kormány lényegében eldöntötte, mivel nincs más megoldás, az ország belép a Nemzetközi Valutaalapba, ami 1982 márciusában meg is történt. Ennek előzménye a hetvenes ével elején kibontakozott úgynevezett olajválság, és ennek következtében újra erőteljesen felmerült a kérdés, hogy az ország hogyan finanszírozza magát a jövőben. Magyarország előtte körbejárta a szocialista államokat, de sehonnan nem tudott hitelt felvenni, majd Nyugat-Németországot is megkeresték, és ő sem vállalkozott a kölcsönnyújtásra.

A szovjetekkel annyit sikerült tisztázni,hogy mivel ők nem tudnak segíteni, a magyar kormány más megoldást keres. Ebben a helyzetben a Szovjetunió nem tudott mit mondani, ezért fogalmazott aztán Tyihonov úgy, hogy Magyarország szuverén, miközben a valóságban megszállt állam volt – tette hozzá Szűrös Mátyás.

A politikus szerint hazánk akkori vezetése előtt nem volt jó megoldás, ezért a kényszerhelyzetben a legkevésbé rosszat választotta. Igaz azonban, hogy ez a lépés aztán tönkretette az országot, amely azóta is az adósságcsapdában vergődik, a kritikai megjegyzések, tehát jogosak – fogalmazott az egykori ideiglenes köztársasági elnök, aki úgy véli, hazánk 1982 után két birodalom satujába került.

A volt kommunista diplomata szerint ma fontosnak tartja, hogy országunk őrizze meg pénzügyi önállóságát a nemzetközi szervezetekkel szemben, az IMF szerinte ugyanis kizsákmányolja a hitelfelvevőket. „Ma az a helyes, hazafias magatartás, ha e tekintetben a kormány mellé állunk – politikai hovatartozástól függetlenül –, hogy az újabb megállapodása Nemzetközi Valutaalappal ne legyen direkt folytatása az eddigieknek, hanem javítsunk a helyzeten. Ahogy a miniszterelnök is fogalmazza: nekünk nem feltétlenül hitelre van szükségünk, hanem egy biztosítékra a megállapodás révén” – mondta a Vasárnapi újságban Szűrös Mátyás.

Az IMF túl lassú, az ESM gyorsabb lesz!

Döbbenetes az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) feltételeinek hasonlósága az IMF alapokmány kihirdetéséről szóló 1982. évi 6. számú törvényerejű rendelettel! De van egy alapvető különbség is. Az IMF-től a korábban már „bajba jutott” országok saját döntésük alapján hitelt vehettek fel, aztán törlesztették vagy nem, de évekig, akár évtizetekig elvoltak így. Most azonban alapvetően más a helyzet, az ESM 7 napos határidővel minden tagállamtól egyszerűen beszedi a pénzt, aminek az összegét nem a tagok, hanem mindenkor egyedül ő állapítja meg! Az induló összeg, amit össze kell dobnia az eurózónának, a német GDP több, mint kétszerese…

Az IMF több évtizede tartó gyarmatosítása a 2012. március 1-én bevezetésre kerülő ESM-mel hihetetlen tempóra vált majd. A fizetni nyilván nem tudó tagországok javaira (közművek, ingatlanok, ivóvízbázis, termőföld, energiacégek stb.) azonnal rá fogja tenni az EMS az ő nagy nemzetközi kezét. A szépreményű nemzetgazdaságok sosem látott tempóval fognak összeomolni, ugyanis a folyamat dominószerűen végigfut majd rajtuk, az egymással szorosan együttműködő gazdaságaikon keresztül - voltak azok éppenséggel rosszabb, vagy akár jobb helyzetben is annakelőtte. Ha az ESM-folyamata beindul, még idén sorban összeomolhat az európai nemzetállamok többsége. Éppen ezért másodlagos jelentőségű az eurózónán kívül is, hogy az ESM esetleg csak az eurozóna tagállamaira lesz azonnal kötelező érvényű. Olyan mértékű anarchia és szenvedés lesz itt hamarosan, aminek az azonnali megszűntetéséért bárkivel, legyen az az Isten vagy akár az Ördög, szövetségre lépnek majd a nemzetek!

- o -

Hihetnénk azt is, hogy a jóhiszemű hitelező fut a felelőtlenül költekező adósa által elvert pénze után. A helyzet azonban nem ez. Van itt egy elit társaság, a Központi Bankárok, akik egy évszázaddal ezelőtt, korrupt törvényhozók kollaborálásával végleg megszerezték a pénznyomtatás monopóliumát Amerikában és világszerte szinte mindenhol. A demokrácia álcája alatt, a nemzeti törvényhozásokban létrehozták a jobb- és a baloldalt, akik egy dologban mindig egyetértettek, hogy egyre több pénzre van szükségük! A ’29-33-as Nagy Gazdasági Világválsággal elkezdték a fellendülések és válságok ciklikus váltogatását, amivel a Központi Bankárok nyírták a birkákat.

Hogy a birkanyírásban az összes nemzet részt vehessen, egyre nagyobb kölcsönöket ajánlottak, nem nézve a hitelfelvevők jövőbeni törlesztő-képességét. A kihelyezett hiteleik elvesztése ugyanis sosem jelentett számukra nagyobb veszteséget, mint amennyit jelent egy újságpapír elégetése, vagy újabban egy adat átírása a egy táblázatban. Az adósságcsapdájukba került nemzeteknek azonban a dolog messze nem ennyit jelentett. A kamatok törlesztésére kénytelenek voltak egyre nagyobb hiteleket felvenni, és időközben lett is néhány államcsőd, gondoljunk csak Argentinára vagy napjainkban Görögországra. Azonban a dolog nem volt elég hatékony és gyors, a világ teljhatalmának megszerzése ebben a rendszerben túl messzinek látszott, és egyes renitens nemzetek nem is akartak eladósodni, majd bedőlni…

A csődközeli államok kritikus tömege mellett, a megmentő szerepéből jött a megoldás a folyamat gyorsítására. Nehogy már a Központi Bankárok nyomtassanak, vagy kreáljanak a számítógépeiken virtuális pénzt a további hitelezésre! Inkább dobják össze a szükséges, hihetetlenül nagy összeget az adóbevételekből származó pénzükből az egyébként adósságválság súlytotta, gazdasági nehézségekkel küszködő nemzetállamok! Amikor majd nagy nehezen összedobják, persze azonnal begyűjtik majd adósságszolgálatra, másra nem is lehet ebből fordítani! És ha az első mentőcsomagot elfogyott, jöhet majd a második, a harmadik stb. És most már csak rövid idő kérdése, hogy minden, értsd minden memzetállam gazdasága mint a dominó, sorban összeomoljon, és az elégedetlenkedő nép kikövetelje a bármilyen áron való enyhítést. Amit ki fog majd megadni, na ki? Bingó: a Központi Bankárok! És olyan árat kérnek majd cserébe, ami még sosem volt: az összes nemzet szuverenitásának teljes feladását.

Ajánlott irodalom:

Orbán vagy hihetetlenül nagy stratéga, aki a tét súlyával mit sem törődve kivárja a megfelelő pillanatot, vagy ha nem…: Kiálltunk a magunk érdekekeiért, Magyarország elérte, hogy a közös szabályok csak az euróövezeti országokra lesznek érvényesek – hangsúlyozta a miniszterelnök. (…) Sikerült elérni, az adóharmonizáció ne legyen része a pénzügyi paktumnak. Orbán Viktor kiemelte: ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy csatlakozzunk a paktumhoz, mert annak minden pontja megfelelő számunkra. A vita most lezárult, így javaslom az Országgyűlésnek, hogy fogadja el a paktumot. Nem kell a továbbiakban a versenyképesség csonkításától félnünk, nincs mitől tartanunk” – szögezte le.

A görög parlament nyíltan szembefordult a választóival, polgárháborússá kezd válni a helyzet…

Az ESM-ről a szavazás a magyar Parlamentben 2012. február 20-án lesz Martonyi János külügyminiszter előterjesztése alapján a kormányközi szerződésre vonatkozóan - nincsenek illúzióim…

A szabadság ára

„Hiába fújják most a nyugati népvezérek is, hogy az első és legfontosabb dolog az államadósságok csökkentése, ez lehetetlen. Matematikai képtelenség: a kamatos kamat intézménye lehetetlenné teszi az adósságok visszafizetését, mivel egyszerre soha sincs annyi pénz forgalomban, mint amennyi az aktuális tőke és kamattartozások együttes összege. Ezért egyetlen kiút van látszólag, ez pedig a növekedés, a gazdasági növekedés útja. Igen ám, de ez csak egy illúzió, egy nem létező dolog. Az államadósság csökkentéséhez ugyanis megszorítások kellenek, vagyis az, hogy az embereknél kevesebb pénz legyen, azaz ne költhessenek többet, mint amennyijük van. Ennek következtében ők elkezdenek nem többet költeni, azaz kevesebbet fogyasztanak, és ezzel elvágják a lehetőséget az államadósság csökkentésének a másik feltétele előtt, mégpedig a növekedés előtt. A növekedéshez ugyanis folyamatos fogyasztás kell. A fogyasztáshoz több pénz és hitel, vagyis újabb adósság. Ez egy ördögi kör.” Szabad Európa

Azt hiszem, a fent idézett szöveg alapvetése igaz: az adósságot nem lehet visszafizetni, ezért a megszokott kényelem finanszírozása egyre jobban belenyom az adósságcsapdába. Egy kicsit vezessük tovább ezt a gondolatmenetet! A nemzeti kormányok a pénzkibocsátás jogát már régen átengedték a jegybankoknak. Elzsibbasztott, kikapcsolt aggyal mindenki rákap a könnyen elérhető kölcsönpénzre, majd a törlesztést is könnyen elérhető kölcsönből teszik. Amikor a hitelezők elérkezettnek látják az időt, szűkítik a pénzkínálatot (utoljára 2008-tól), a józan piaci hitelezők elkezdik emelni a kamatot, majd nem hiteleznek tovább. Nem így az IMF, aki hajlandó továbbra is versenyképes áron hitelezni. Ehhez azonban feltételeket támaszt: el kell fogadni az IMF tagság feltételeit (ez nálunk az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet). A folytatás a nemzeti erőforrások (termőföld, víz, energiaforrások és azok elosztó hálózatai) teljes átvétele lesz, nézzük csak, milyen feltételekkel:

A fent említett 1982. évi 6. törvényerejű rendelet 9. cikke az IMF számára Magyarországon többek között a következő kedvezményeket biztosítja. Az IMF korlátlan vásárlási joga az országban - termőföldre is! Az IMF mentessége a nemzeti hatóságok, bíróságok eljárásai alól Magyarország területén, ő viszont bárkivel szemben kezdeményezhet eljárást a magyar bíróságon. Az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, illetve az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető bármely magyar hivatal vagy hatóság részéről. Az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól Magyarországon. Az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon. Az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon. (A fenti linkre kattintva ellenőrizhetőek ezek az állítások.)

Az IMF valószínűleg a mienkhez hasonló körülményeket élvez a világ más országaiban is. Azt hiszem, ilyen jogokat a történelem során csak a katonai megszálló hatalmak követeltek maguknak, a totális győzelem után. Azokat, akik ezt erős kényszerítés nélkül aláírják, vagy később nem tesznek ellene, pedig tehetnének, azokat a történelemkönyvek hazaárulókként tartják számon.

A totális gyarmatosítás jövőképével szemben sajnos csak egyetlen hatásos ellenlépés lehetséges, a következő komoly döntéseket meg kell hozni. Az Országgyűlés hatályon kívül helyezi a jegybank működését és az IMF kiváltságait biztosító jogszabályokat, a Kormány saját nemzeti pénzt bocsájt ki, a saját pénzkínálatával egészséges növekedési pályára állítja a gazdaságot, és aztán ebből fizeti vissza a fennálló hiteleit. Ha ez együtt jár az EU-ból való kilépéssel, akkor azt is meg kell tenni. A hasonló helyzetben lévő, régióbeli országok összefogása erősen ajánlott. Minden más csak porhintés. Ezt ma még a magyar Parlament a 2/3-os többségével megtehetné. Persze tudom, ezek a lépések és rövid távú következményeik olyan konfliktusokhoz vezetnének bel- és külföldön, amilyet az utóbbi évtizedekben nem látott Európa. Viszont minél tovább húzzuk, annál fájdalmasabb lesz a helyzetünk. A történelem folyamán szabadságot a nemzeteknek sohasem adták ingyen, és az oda vezető út nem szokott kényelmes lenni…

Az egészet egy választási ciklus alatt le kellene zongorázni: az első időszakban a nép érdekében szembeszállni az IMF-fel - emiatt nagy nemzetközi balhé lesz (ez megvolt). A második időszakban behódolni az IMF-nek, és az elvárásainak teljesítésére hivatkozva antiszociális programot hirdetni - emiatt belföldön lesz nagy balhé (ez folyamatban van). Majd a harmadik időszakban hirtelen, jól előkészített népszavazással meglépni a fent leírtakat a nemzetközi szervezetekkel szemben, és ezzel egyidőben radikális adócsökkentést hirdetni, az így szabaddá váló nemzetgazdaság felpörgetése érdekében!

Kapcsolódó írások:

PénzváltókKi a hibás az eladósodásért?SHTFNekimenni a jegybanknak?’82-ben fejeződött be a rendszerváltás?Bukásra ítélve? Avagy vissza a karámba!A szabad akaratról

Ajánlott irodalom:

Szájer: összefogtak hazánk ellen az európai kommunisták, a szocialisták, a zöldek és a liberálisok

Nem tudom, mikor hangzottak el utoljára Európában ilyen mondatok bármely ország miniszterelnöke szájából: Vegyék figyelembe, hogy ez egy tartással rendelkező büszke nép!

A görög rendőr-szakszervezet lázad az EU/IMF tisztviselők és a tőlük kapott feladataik ellen

Egy jelentéktelen, szimbólikus kérdésnek tűnhet, de nem az, hogy a Magyar Kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a jegybankelnök tegyen esküt az Alkotmányra!

Egy betiltott reklámfilm apropóján

A fenti kisfilm, aminek a vetítését egyébként betiltotta az EU, még optimista hangulatot áraszt, mintha helyi összefogással szembe lehetne menni a trenddel. Ezzel szemben az IMF vezére egyértelműen fogalmaz„Mindegy, hogy szegény vagy gazdag, egyetlen állam sem tud ellenállni a bukásnak, ha elszigeteli magát.” Christine Lagarde szerint a megoldás a kereskedelmi korlátok további lebontása, azaz a világgazdasági tér további, totális deregulációja. (Ez a neoliberális megoldás azonban sokak szerint éppen a jelenlegi válságok okozója.)

Molnár Géza az FFEK blogján megjelent írása a fentiekkel szemben kimondja a kimondhatatlant: „A peremvidék ködébe burkolózva az ember ideig-óráig elhessegetheti a rémképeket. De hamarosan szél támad, jókora vihar. Akkor majd eloszlik a köd, s szemünkről is leesik a hályog. Látni fogjuk, hova jutottunk, s tudni, honnan kell majd újra kezdenünk. Mert egy zsákutcából nem juthatunk ki előrefutva. Elvész, ki visszafordulni képtelen. A jövő ígérete két mondatban összegezhető. Ma erőforrásrabszolgákkal dolgoztatunk, holnap eszközök nélkül, a tulajdon két kezünkkel kell megteremtünk létfeltételeinket. Ma még futhatunk előre, de új hajnala csak azoknak lehet, kik visszatalálnak atyáik útjára.” Érdemes elolvasni Molnár Géza egész, kicsit talán hosszúra sikerült írását is!)

Visszatérve az IMF vezérének mondataihoz, addig megyünk lefelé a lejtőn, amíg a renitens, lázadó országok is mind beadják a derekukat, és létrejön a világkormány. Akkor majd egy kis időre „jobb” lesz…

Kormányzati kommunikáció - IMF

A Nemzetgazdasági Minisztérium - a mai napon:

„Ezért jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket. Az újfajta megállapodás ugyanis – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon.

Így lesz esélyünk tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést.
Az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdjük a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről.”

Gyerekkoromból emlékszem, ehhez hasonló politikusi nyilatkozatok hallatán kezdett így kiabálni nagyapám: Hazudik!

Hogy a politikus hazudik, azt tudtuk eddig is. A kérdés csak az, mikor és kinek? Eddig hazudott nekünk, vagy mostantól fog nekik, vagy is-is? Illúziónk nem kell legyen, Orbán szerepe tényleg csak annyi, hogy a többi országhoz képest milyen tempóval haladunk a dicsőséges végkifejlet felé. Amiről persze egy szót sem beszélünk…

- o -

Hetesi Zsolt a gazdasági szabadságharcról, és hogy elértük a növekedés határait.

Romániában az IMF a P-SBA-hoz precíz törlesztést, ehhez komoly megszorításokat és privatizációt írt elő. Látni kell, hogy a nemzeti kormányzás meghagyásának feltétele a megbízhatóan tartós és folyamatos „birkanyírás”.

Bogár László az új IMF-tárgyalás tragikomikus kormányzati kommunikációjáról

Valószínűsítem, hogy nagy Orbán-alázás lesz a központi bankárok, és kifejezetten Simor részéről…

Ők tanácskozgatnak, én jósolgatok…

Olvasom a HVG-ben, hogy ma a G7-országok (USA, Németprszág, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Olaszország) pénzügymminiszterei valószínűleg telefonon egyeztetnek a kialakult helyzetről. Ugyanis az USA adósságát péntekről szombatra virradóra leminősítette a S&P. Az Európai Központi Bank (EKB) szintén válságtanácskozást tervez mára. Előre is köszönjük a fáradozásukat! - Mi van?!

Jegybank: ország vagy országcsoport monetáris politikájájáért felelős intézmény. Legfőbb feladata a fizetőeszköz értékének megőrzése. Makroszintű döntéseket hoz, legtöbbször a pénzügyminisztériummal együtt. A modern jegybankok esetében intézményi garanciák biztosítják a monetáris döntéshozatal függetlenségét a (nemzeti) politikától. A központi költségvetésen keresztül az államháztartással - piaci alapon -  finanszírozási kapcsolatot tart fenn. Hatást gyakorol a nemzetgazdaság egészének pénzmennyiségére. Menedzseli az arany- és devizatartalékot, árfolyampolitikát. A kereskedelmi bankok számláit vezeti, szükség esetén magas kamatra hitelt nyújt nekik.

EKB: Az Európai Központi Bank az Európai Únió, pontosabban az eurózóna közös valutájának, az EURO-nak a bankja. Kormáynzótanácsát a 6 igazgatósági tag (?) és az eurózóna 16 pénzügyminisztere alkotják. Hatásköre az euróövezet közös monetáris politikájának megfogalmazása (monetáris célokra, irányadó kamatokra, jegybanki tartalékképzésre vonatkozó döntések, továbbá a végrehajtásukhoz szükséges iránymutatások meghatározása). Továbbá kizárólagosan jogosult jegybankkibocsátást engedélyezni a Közösség területén! A kivitelezés az egyes jegybankok feladata.

IMF: Nemzetközi Valutaalap 1945-től a nemzetközi monetáris rendszer központi intézménye a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. Ezt is Kormányzótanács irányítja, ennek tagjai a központi bankok vezetőiből és a központi bankok által uralt nemzetek pénzügyminisztériumainak vezetőiből állnak. Hasonlóan az EKB-hoz, de ez már a világ pénzkínálatát irányítja, saját valutája az SDR.

És innentől kezdve jósolgatni kezdek. A válságtanácskozásaikon a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök (a nemzeti és az EKB-s székeikből) meg fogják állapítani: olyan nagy a baj, hogy azt már sem a nemzetek, de az USA vagy az EU sem tudja kezelni! Segítségért fognak kiáltani: ide egy messiás kell, vagy valami hasonló. Majd ugyanezen személyek, átülve az IMF-es székeikbe elismerik, hogy itt már csak egy nemzetek felett álló szervezet tud segíteni! És milyen szerencse, hogy pont erre jártak, és fel vannak készülve arra, hogy megmentsék a világot az összeomlástól! Gondos előrelátással már régen létrehoztak egy nemzetközi fizetőeszközt, at SDR-t, amit némi kamatra kölcsönadnának a bajbajutott államoknak. Ja…, khm…, khm…, majdnem elfelejtettük, lenne még valami! A későbbi, hasonló kellemetlenségek elkerülése érdekében minden nemzetnek gyorsan „be kellene lépnie” a Világ Egyesült Államokba, vagy valami hasonló nevűbe.

Hogy milyen tempóval megy majd végbe ez a sosemvoltmég-folyamat, azt nehéz lenne előre pontosan megjósolni. És mindez lehet, hogy egy kicsit zötyőgősebb is lesz a korábbi válságoknál, ellenállás esetén

Pénzváltók (1. rész)

Az USA „vergődik” az adósságplafon megemelésén vagy meg nem emelésén. Így vagy úgy lesz is, a folyamat mindenképpen a globális valuta irányába halad. A dollárt a Special Drawing Right (SDR) = Különleges Lehívási Jog, mint globális átváltási fizetőeszköz váltja le igen rövid időn belül. Látni fogjuk, hogy az „átváltási” szócskának mekkora jelentősége volt, van és lesz a világtörténelem folyamán.

„Az SDR árfolyamának meghatározásánál nem a természetes kínálati és keresleti viszonyokat veszik figyelembe, tehát az IMF úgy határozza meg az egyes valutáknak az SDR-hoz viszonyított árfolyamát, ahogy akarja. Így nem meglepő, hogy az IMF-kosárral együttmozgó és az IMF akaratát teljesítő valuták árfolyama erősebb és jól teljesítenek a Forex piacokon, míg a dollár, ami egyelőre (elvileg) független, az SDR-okhoz viszonyítva gyengén teljesít.

Az IMF olyan valutapiaci hangulatot teremtett, hogy az SDR programból kimaradni szándékozó országoknak ne legyen esélye azokkal szemben, akik támogatják azt. Egy mesterséges gazdasági mátrixot hoztak létre, ahol a kínálat és kereslet alapelvei nem érvényesek már. A pénzvilág manipulált evolúciójáról van szó. A köztes SDR számla segítségével módjukban áll majd a föld valamennyi valutájának értékét önkényesen meghatározni.

Valószínűleg érezni fogjuk az egyre gyengülő pénzügyi rendszerrel járó nehézségeket, de a hatalomátvétel rejtve marad azok előtt, akik nem látják, mi történik valójában. Végül a világ valamennyi valutája az SDR-októl függ majd, bár játékpénzünket továbbra is pénztárcánkban tarthatjuk.”

A fentieket az idokjelei.hu cikkéből ollóztam ki. Alább pedig a fenti hosszú film összefoglalása, nagyon-nagyon tanulságos!

Amikor a zsidók Jeruzsálembe jöttek egyházi adót fizetni, azt csak egy bizonyos fajta érmével tehették meg, a szentély fél sékelével. Nem volt bőség ebből az érméből, mert a pénzváltók mindet felvásárolták. Aztán annyira megemelték az árát, amennyit a piac még elbírt - ahogy ezt más árucikkekkel is szokták. Más szóval, a pénzváltók uzsora nyereségre tettek szert látszólagos monopóliumuk révén. Jézus szemében ez teljes mértékben sértette Isten házának szentségét. Kiűzte a pénzváltókat a templomból, ekkor és egyetlen egyszer alkalmazott erőt a működése során.

A Római Birodalomban két uralkodó is megpróbálta letörnia pénzváltók hatalmát, mindkettő hamvába holt és mindkettőt meggyilkolták.Kr.e. 48-ban Julius Cézár visszaszerezte a pénzváltóktól az érmekibocsátás ellenőrzését, és a köz javára eretett pénzt. Halálával kezdődött a pénzbőség hanyatlása Rómában. Végül a pénzkínálat 90%-kal csökkent, és ennek eredményeként a közemberek elvesztették földjeket és otthonaikat.

Ezer évvel később, az angliai aranyművesek által kibocsátott papír alapú átvételi elismervényekkel született meg a részleges fedezetű bankrendszer. A papírpénzből a nagyobb kamatbevétel érdekében többet adtak ki, mint amennyi aranyat ténylegesen letétben őriztek. Így a 10 és 20 között változó tőkeáttéttel szorozhatjuk a hivatalosan ismertetett kamatbevételüket, mondjuk évi 5% esetén ez valójában 50-100%-ot jelent…

Az aranyművesek felfedezték, hogy extra profitra tehetnek szert azáltal, hogy a gazdaságot „bő” és „szűk” pénzkínálattal hintáztatják. Az első idején az emberek több kölcsönt vettek fel, hogy fejlesszék a vállalkozásaikat, de aztán szorítottak a pénzkínálaton. Az emberek bizonyos százaléka nem tudta visszafizetni a korábbi kölcsöneit, csődbe mentek, és kénytelenek voltak fillérekért eladni vagyonukat az aranyműveseknek. Ezt a hintáztatást ma „üzleti ciklusnak” nevezik.

1100 körül az angol I. Henrik király a rováspálca, mint adófizetésre egyetlen alkalmas eszköz bevezetésével visszaszerezte a pénz fölötti hatalmat, mely aztán 1826-ig hivatalos volt. A Brit Birodalom a rováspálca rendszer alatt épült fel. Az 1642-es forradalom során a pénzváltók által támogatott Oliver Cromwell megerősítette a hatalmukat, akik költséges háborúkba hajszolták Nagy-Britanniát. Az angliai pénzváltók szövetkeztek a holland kollégáikkal, és finanszírozták Orániai Wilmos betörését Angliába, aki 1688-ban meg is döntötte a Stuartok trónját, és a helyébe ült.

Anglia a háborúskodások miatt pénzügyileg romokban hevert. A kétségbeesett kormánytisztviselők pénzkölcsönzőkhöz folyamodtak politikai céljaik elérése érdekében. Ennek ára - a világon elsőként - egy a kormány által szentesített, magántulajdonú bank volt, ami a semmiből teremtve bocsájthat ki pénzt: Bank of England. Cserébe a bank annyi pénzt kölcsönzött a brit politikusoknak, amennyit csak akartak - addig, ameddig biztosították annak visszafizetését a lakosság megadóztatása révén. Az Angol Bank törvényesítése a pénz törvényes hamisítását eredményezte, magáncélú nyerészkedés céljából. 1698-ra, 10 év alatt a kormányzati adósság tizenháromszorosára növekedett, melyeket természetesen adókból törlesztettek. Mára szinte minden nemzetnek magántulajdonú központi bankja van, ennek mintájára. (Emlékezzünk csak pl. a magyar jegybank vezetőjének függetlenségét követelő nemzetközi hangokra.)

1743-ban egy Amshel Moses Bauer nevű aranyműves elszámolóházat nyitott Frankfurtban. Fia az üzlet megöröklését követően a címerük után (melyen egy vörös pajzs volt), Rotschild-ra változtatta a nevét. Rájött, hogy nagyobb profitot jelent kormányoknak kölcsönözni, mint magánszemélyeknek. Öt fiát kitanította a pénzteremtés mesterségére, és szétküldte Európa nagyobb fővárosaiba, Frankfurtba, Bécsbe, Londonba, Nápolyba és Párizsba, fiókirodákat nyitni. Elsikkasztották a Hesse-i Vilmos Herceg vagyonát, abból nem angol kormányzati kötvényeket és részvényeket vettek, hanem a Napóleoni háborúik idején saját céljaikra fektették be. Majd az angol kötvények hozamaival megnövelve visszafizették a pénzt, megtartva az afölött elért nyereséget. A családi együttműködés révén az 1800-as évek közepére a Rotschildok uralták az egész európai bankvilágot, és a világ leggazdagabb családjává váltak.

Az 1700-as évek közepére az államadósság Britanniában döbbenetes mértékűre növekedett. Hogy a banki kamatokat fizetni tudja, a kormánynak növelnie kellett a gyarmatokról származó bevételeit. Amerika még viszonylag szegény volt, a korai telepesek saját papírpénzt nyomtak. Ezek a Telepes Cédulák adósságmentes, a köz érdekében kibocsátott, arany- vagy ezüstfedezet nélküli fizetőeszközök voltak, és éppen ezért egyre sikeresebbek lettek. Amerikában kiszabadult a szellem a palackból…

A történet 2. részéért kattints ide!